Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol a főváros a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként - közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
A reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló - írják. Ezért annak érdekében, hogy "ősztől se alakulhasson ki zsúfoltság a közösségi közlekedésben, a BKK és a budapesti városvezetés azt javasolja az oktatási intézményeknek, hogy csúsztassák el a reggeli kezdést 9 órára." A lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni az utasszámot a járműveken - tették hozzá.
A közlemény szerint erről egyeztetett hétfőn a városvezetés és a BKK, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, tíz budapesti tankerület, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Budapesten oktatási intézményeket fenntartó egyházak, a felsőoktatási intézmények, a szakképzési centrumok, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete képviselőivel. Az ötlet gyakorlatba való átültetésről további egyeztetésekre hívják az intézményvezetőket.
A főváros és a BKK most azon dolgozik, hogy "helyreállítsák a bizalmat a közösségi közlekedéssel kapcsolatban és minimalizálják a fertőzésveszélyt. Ennek egyik feltétele a távolságtartás lehetővé tétele, a zsúfoltság elkerülése."
Illetve a munkáltatókkal hasonló fórumot szerveznek, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a termelést ez nem befolyásolja, szintén lehetséges legyen a csúsztatott munkakezdés - olvasható a közleményben.
21. századi modernitás az új tankönyvekben?
Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.