Siralmas fizetésért dolgoznak a magyar tanárok, 42 év alatt juthatnak el a maximális bérig

Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország - ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére, ráadásul nálunk kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot.

  • Bezzeg Hanna

Vajon jól keresnek az európai pedagógusok? Milyen fizetést kap egy kezdő tanár, mennyivel keres többet egy igazgató egy középiskolai tanárnál, és vajon kapnak-e extra juttatást a mentorálásért vagy az adminisztratív feladatok elvégzéséért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság megbízásából készített kutatás, amely 2019/20-as adatok alapján értékeli a tanárok helyzetét.

Hol keresnek a legrosszabbul a tanárok? Nincs meglepetés

Van olyan európai ország, ahol egy kezdő pedagógus évi bruttó ötezer euróért, átszámítva körülbelül 1,8 millió forintért (havi 150 ezer forintért) dolgozik, míg máshol akár évi 80 ezer eurót is kereshet egy pályakezdő - ez havi 2,5 millió forintos fizetést jelent.

A kutatási beszámoló négy olyan európai országot említ, ahol havi 260 ezer forintnak megfelelő összeg alattiak a fizetések: Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik ide, de alacsony bérért dolgoznak a kezdő tanárok Albániában és Törökországban is.

A dán, a német és a svájci pályakezdőknek viszont nincs okuk panaszra, ezekben az országokban évi 50 ezer eurós fizetés, vagyis körülbelül havi másfél millió forintnak megfelelő összeg jár a legfiatalabb tanároknak.

Mennyit kell dolgozni a magasabb bérért?

Míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, addig Dániában és Izlandon már 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.

Az is változó, hogy pontosan mennyivel magasabb a "csúcsbér" a kezdőkénél. Görögországban a kezdő fizetés 97 százalékkal emelkedhet meg, Magyarországon pedig 83 százalékkal - igaz, itthon a "bázisérték" kifejezetten alacsony.

Óvoda, általános vagy középiskola: hol lehet jobban keresni?

Az óvodapedagógusok a legtöbb országban kevesebbet keresnek az általános és középiskolai pedagógusoknál, akad azonban olyan ország ahol a három munkakör fizetése megegyezik.

Tizenegy országban nincs különbség az általános és a középiskolákban dolgozók bérezése között (ha tanárokról beszélünk, ez a helyzet itthon is), míg Spanyolországban vagy Hollandiában a középiskolákban jobban lehet keresni, mint az általános iskolákban.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.