A nyolcadikosok az ukrajnai válság és háború megértéséhez témakörében kaptak finoman szólva is érdekes ábrát.
A Telex szúrta ki, hogy a nyolcadikosok földrajzkönyvében az alábbi ábrát és a magyarázó bekezdést (ami egyébként online is elérhető):
A népes Ukrajnában a nemzetiségek eloszlása nagyon egyenlőtlen. A többség ukrán nemzetiségű, de az ország keleti részén jelentős az oroszok aránya, a Krím-félszigeten pedig ők alkotják a többséget. A két keleti szláv nyelv (orosz, ukrán) hasonló. Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért.
Nemzeti Köznevelési Portál/Földrajz 8.
Arról nem beszélve, hogy szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta - emeli ki az oldal, a tankönyv szerint az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.
Persze nem ez az első eset, hogy érdekes részeletek kerülnek elő tankönyvekből. Az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) tankönyveiben volt már szó a menekültkérdésről szintén földrajzkönyvekben, de az ötödikesek irodalomkönyvében például 2020-ban tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatta a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
