„Igaz vagy hamis a következő állítás? A tanulók nem tévedhetnek matematika órán" - ez is szerepelt a tanárok NAT-vizsgájában

Értelmetlen, kifejezetten hülye kérdések is kerültek a NAT-vizsgába a pedagógusok visszajelzései szerint.

  • Székács Linda

Kire nem vonatkozik a Nat? Ki határozza meg a hit- és erkölcstanoktatás tartalmát? Hibázhatnak-e a gyerekek matematika órán? - többek között ilyen kérdések is szerepelnek a NAT-vizsgában a pedagógusok visszajelzései alapján.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a pedagógusoknak az "ismereteik megújítása érdekében" szeptembertől egy újfajta 10 órás képzésen kell részt venniük, amit az Oktatási Hivatal a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem bevonásával szervez meg. A rendelet szerint ezt 2025. január 31-ig kell teljesíteniük.

"Ennek a képzésnek az a célja, hogy a pedagógusok megismerjék a hazai köznevelés tartalomszabályozás elveit, céljait, jogszabályi alapjait és gyakorlatát. A 2020-ban kihirdetett Nemzeti alaptantervet (Nat 2020) és a kerettanterveket az elmúlt években felmenő rendszerben vezették be az iskolák, a megújított érettségi vizsgakövetelményeket pedig általánosan először a 2024. tavaszi vizsgaidőszakban alkalmazták" - írják a regisztrációs felületen.

A pedagógusoknak a Nemzeti Alaptantervből vizsgát kell tenniük, ami a szakszervezetek szerint "felesleges" és "megalázó", ezért például a Tanítanék bojkottot is hirdetett.

A vizsgát ennek ellenére többen már teljesítették, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felhívására pedig azt is megosztották, mik voltak szerintük a leghülyébb kérdések:

  • „Igaz vagy hamis a következő állítás? A tanulók nem tévedhetnek matematika órán.”
  • „A hat évfolyamos gimnázium 7. osztály kémia tananyagában hány témakör van?”
  • „Egyik kolléga mesélte, hogy az egyik kérdése arról szólt, alsó tagozat témában, hogy milyen raktári száma van a matematika tankönyveknek! Ezt mondjuk speciel nem tudom, miért kellene kívülről tudni. Az évek óta tankönyvrendelést csináló kolléga sem tudja fejből, pedig ő évente találkozik vele.”
  • „Egészítsd ki az állítást úgy, hogy igaz legyen! „A hit- és erkölcstanoktatás tartalmát…határozza meg.” Az egyházi jogi személy”
  • „Kire NEM vonatkozik a Nat?”

- idéz néhányat ezek közül a honlapján a PDSZ.

Hogy van-e következménye annak, ha valaki nem írja meg a vizsgát, vagy esetleg gyengén teljesít, megbukik rajta, arról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna