„Igaz vagy hamis a következő állítás? A tanulók nem tévedhetnek matematika órán" - ez is szerepelt a tanárok NAT-vizsgájában

Értelmetlen, kifejezetten hülye kérdések is kerültek a NAT-vizsgába a pedagógusok visszajelzései szerint.

  • Székács Linda

Kire nem vonatkozik a Nat? Ki határozza meg a hit- és erkölcstanoktatás tartalmát? Hibázhatnak-e a gyerekek matematika órán? - többek között ilyen kérdések is szerepelnek a NAT-vizsgában a pedagógusok visszajelzései alapján.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a pedagógusoknak az "ismereteik megújítása érdekében" szeptembertől egy újfajta 10 órás képzésen kell részt venniük, amit az Oktatási Hivatal a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem bevonásával szervez meg. A rendelet szerint ezt 2025. január 31-ig kell teljesíteniük.

"Ennek a képzésnek az a célja, hogy a pedagógusok megismerjék a hazai köznevelés tartalomszabályozás elveit, céljait, jogszabályi alapjait és gyakorlatát. A 2020-ban kihirdetett Nemzeti alaptantervet (Nat 2020) és a kerettanterveket az elmúlt években felmenő rendszerben vezették be az iskolák, a megújított érettségi vizsgakövetelményeket pedig általánosan először a 2024. tavaszi vizsgaidőszakban alkalmazták" - írják a regisztrációs felületen.

A pedagógusoknak a Nemzeti Alaptantervből vizsgát kell tenniük, ami a szakszervezetek szerint "felesleges" és "megalázó", ezért például a Tanítanék bojkottot is hirdetett.

A vizsgát ennek ellenére többen már teljesítették, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felhívására pedig azt is megosztották, mik voltak szerintük a leghülyébb kérdések:

  • „Igaz vagy hamis a következő állítás? A tanulók nem tévedhetnek matematika órán.”
  • „A hat évfolyamos gimnázium 7. osztály kémia tananyagában hány témakör van?”
  • „Egyik kolléga mesélte, hogy az egyik kérdése arról szólt, alsó tagozat témában, hogy milyen raktári száma van a matematika tankönyveknek! Ezt mondjuk speciel nem tudom, miért kellene kívülről tudni. Az évek óta tankönyvrendelést csináló kolléga sem tudja fejből, pedig ő évente találkozik vele.”
  • „Egészítsd ki az állítást úgy, hogy igaz legyen! „A hit- és erkölcstanoktatás tartalmát…határozza meg.” Az egyházi jogi személy”
  • „Kire NEM vonatkozik a Nat?”

- idéz néhányat ezek közül a honlapján a PDSZ.

Hogy van-e következménye annak, ha valaki nem írja meg a vizsgát, vagy esetleg gyengén teljesít, megbukik rajta, arról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.