Értelmetlen, kifejezetten hülye kérdések is kerültek a NAT-vizsgába a pedagógusok visszajelzései szerint.
Kire nem vonatkozik a Nat? Ki határozza meg a hit- és erkölcstanoktatás tartalmát? Hibázhatnak-e a gyerekek matematika órán? - többek között ilyen kérdések is szerepelnek a NAT-vizsgában a pedagógusok visszajelzései alapján.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a pedagógusoknak az "ismereteik megújítása érdekében" szeptembertől egy újfajta 10 órás képzésen kell részt venniük, amit az Oktatási Hivatal a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem bevonásával szervez meg. A rendelet szerint ezt 2025. január 31-ig kell teljesíteniük.
"Ennek a képzésnek az a célja, hogy a pedagógusok megismerjék a hazai köznevelés tartalomszabályozás elveit, céljait, jogszabályi alapjait és gyakorlatát. A 2020-ban kihirdetett Nemzeti alaptantervet (Nat 2020) és a kerettanterveket az elmúlt években felmenő rendszerben vezették be az iskolák, a megújított érettségi vizsgakövetelményeket pedig általánosan először a 2024. tavaszi vizsgaidőszakban alkalmazták" - írják a regisztrációs felületen.
A pedagógusoknak a Nemzeti Alaptantervből vizsgát kell tenniük, ami a szakszervezetek szerint "felesleges" és "megalázó", ezért például a Tanítanék bojkottot is hirdetett.
A vizsgát ennek ellenére többen már teljesítették, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felhívására pedig azt is megosztották, mik voltak szerintük a leghülyébb kérdések:
- idéz néhányat ezek közül a honlapján a PDSZ.
Hogy van-e következménye annak, ha valaki nem írja meg a vizsgát, vagy esetleg gyengén teljesít, megbukik rajta, arról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
