2025-ben lesz az első teljeskörű történelem kompetenciamérés

A történelem tantárgy kompetenciamérés kísérleti feladatai több ízben meglepetést okoztak a Történelemtanárok Egyletének, erről az Oktatási Hivatalnak is levelet írtak.

  • Eduline

A fejlesztési folyamat első nagy szakaszának zárása, valamint az első teljes körű, a tanulók történelem kompetenciáit vizsgáló mérés másfél év múlva, 2025. tavaszán lesz – válaszolta az Oktatási Hivatal elnöke a Történelemtanárok Egyletének elnökének.

A mérés célja annak nyomon követése lesz, hogy a tanulók mennyire képesek a különböző történelmi ismeretforrásokból szerezhető információkat megérteni, feldolgozni és interpretálni. A feladatokat a Nemzeti alaptanterv alapján alakították ki, amelyek ezek lesznek:

  • Történelmi eseményekre vonatkozó kérdések megfogalmazása.
  • Az elsődleges és másodlagos történelmi források felhasználása a kérdések megválaszolásához.
  • A múlt eseményeiről készült interpretációkban felhasznált bizonyítékok és érvek megértése és értékelése.
  • A történelmi folyamatok rekonstruálása, összehasonlítása és értékelése.
  • A múltban történtek és a jelen viszonyainak történelmi kontextusba helyezése és összekapcsolása.

Tavaly ősszel egy teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelték a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is várt egy teszt szeptemberben-októberben. Az idei tanévben azonban csak 2024. március 4. és 2024. június 3. között kerül sor a mérésekre.

 

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.