Ezek a kötelező olvasmányok tizenegyedik és tizenkettedik osztályban

Bár a nyárnak legfőképp a pihenésről és a kikapcsolódásról kell szólnia, a saját dolgotokat könnyítitek meg, ha szórakoztató regények mellett azt is megnézitek, milyen kötelező olvasmányok lesznek a következő tanévben, és beszerzitek őket. Mutatjuk, miket kell elolvasni tizenegyedik és tizenkettedik osztályban.

  • Székács Linda

Ha tizenegyedik vagy tizenkettedik osztályba készültök, a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint meghatározott kerettanterv az alábbi kötelező olvasmányokat írja elő számotokra:

  • Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek)
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsi
  • Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála
  • Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy Romulus
  • Arany János: Toldi estéje
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
  • Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
  • Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája
  • Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia
  • Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
  • Örkény István: Tóték
  • Szabó Magda: Az ajtó

A kerettantervet ezen a linken éritek el.

Ha ezek valamelyike nincs meg nektek otthon, érdemes meglátogatnotok az iskolakönyvtárat vagy a településeteken található könyvtárakat, mielőtt megvásárolnátok, hiszen a kötelező olvasmányokból általában több példánnyal rendelkeznek. Ha pedig megvásárolnátok őket, de szeretnétek egy kicsit spórolni, nézzetek szét az antikváriumokban és használt könykereskedésekben, a nagyobb városokban pedig az utcákon található könyves szekereknél, ahol mindössze néhány száz forintért kincsekre bukkanhattok.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.