"Ismereteik megújítása" érdekében továbbképzésre köteleznék a pedagógusokat szeptembertől

A képzés célja, hogy a pedagógusok hivatásának gyakorlása során alkalmazott tartalomszabályozókra vonatkozó ismereteiket időről-időre megújítsák.

Augusztus 5-én a kormány közzétett egy olyan rendelettervezetet, amely szerint az „ismereteik megújítása” érdekében egy új képzésen kell majd részt venniük a pedagógusoknak – írja a Népszava.

A rendelettervezet a pedagógus továbbképzés rendszerétől függetlenül írná elő a képzést a tanároknak, tanítóknak és az óvodapedagógusoknak, annak érdekében, hogy:

„a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókkal összefüggő ismereteiket képzés keretében megújítsák.”

Ezt a tervezet szerint Pintér Sándor írhatja elő, és a képzést, valamint a hozzá tartozó számonkérést a pedagógusoknak 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között kell teljesítenie.

Ehhez egy 10 órás távoktatási képzésben kell részt vennie az érintetteknek, ami az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben fog megvalósulni.

A tervezetben az is szerepel, hogy a képzés a tananyag feldolgozásából, és azt követően egy ahhoz kapcsolódó számonkérés megoldásából fog állni. A tananyaghoz kapcsolódó számonkérés sikeres teljesítéséhez a pedagógusnak húsz kérdésből legalább tizenötre kell helyesen válaszolnia. Ennek eredményeit pedig a szeptembertől induló új teljesítményértékelése során is figyelembe fogják venni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.