Tanárhiány: volt olyan gimnázium, ahol esztergályos tartotta a fizikát

Alsós tanítónő tartotta a matekot felsőben vagy rosszabb esetben még felügyelő sem volt az órán a gyerekekkel - csak néhány szöveges visszajelzés az 1600-ból, amit a Szülői Hang közösség kapott a katonák iskolákba vezénylése elleni kiáltványa kapcsán.

Már mintegy 5 ezren csatlakoztak a Szülői Hang kiáltványához, amelyben az 55 év feletti katonák tankerületekbe való vezénylése ellen tiltakoztak, közülük 1600-an pedig szövegesen kifejtették véleményüket a pedagógushiányról és ennek kapcsán az 55 év feletti katonák iskolákba vezényléséről.

Ezek közül többen jelezték, hogy jobb esetben idős, 70 év feletti tanárokat hívtak vissza tanítani, de volt arra is példa, hogy a rajztanár tanította a matekot vagy szaktanár híján a magyar-német szakos osztályfőnök tartotta meg a fizikát és a kémiát, de volt arra is példa, hogy esztergályos tanította a diákoknak a fizikát gimnáziumban.

Nyolcadikos gyermekemnek a tanév során több elmaradt órája volt, mint megtartott. Volt olyan nap, hogy 7 órából 6 órán egyedül telefonoztak a teremben, mert nem volt helyettesítő tanár sem.

- írta egy budapesti szülő.

Többen kifejtették, hogy a szakos tanárok általában évente váltják egymást, de arra is volt példa, hogy az osztálynak egy tanéven belül 5 matematika tanára volt. Akadt olyan szülő, aki már azon izgul, hogy tanévkezdésig vajon hány tanár mond majd fel.

A Szülői Hang közösség szerint a tanárhiányt nem lehet az 55 év feletti katonák átvezénylésével megoldani.

"Akik egész életükben parancsokat kaptak és adtak, azok az iskolában is az alárendeltséget és a feltétlen engedelmességet fogják elvárni a diákoktól. Nem hihetjük, hogy az 55 év feletti katonák alkalmasak lennének a gyermekekkel való empatikus foglalkozásra, a XXI. századi oktatás megteremtésére és a tantárgyak megszerettetésére, főleg nem úgy, hogy mindez nem a saját választásuk, hiszen a feletteseik döntenek a kivezénylésükről" - írták a közleményükben, majd kitértek arra is, hogy emiatt a kormányzathoz fordulak, és 40 kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy miképpen képzeli a kormányzat végrehajtani ezt az intézkedést.

Augusztus 2-án pénteken délben az aHang és a Szülői Hang közösen ismerteti a Honvédelmi Minisztérium előtt az ezekre kapott válaszokat, majd ezután átadják az aHang petícióját és a Szülői Hang kiáltványát a Honvédelmi Minisztériumnak.

A tanárhiány kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a  KSH 2023/24-es tanévre vonatkozó jelentése szerint bár a fiatal tanárok száma tavalyhoz képest némileg emelkedett, 4687 főről 4852-re nőtt, ez még mindig jelentősen elmarad az idősebb pedagógusok arányától. Az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.