Tanárhiány: volt olyan gimnázium, ahol esztergályos tartotta a fizikát

Alsós tanítónő tartotta a matekot felsőben vagy rosszabb esetben még felügyelő sem volt az órán a gyerekekkel - csak néhány szöveges visszajelzés az 1600-ból, amit a Szülői Hang közösség kapott a katonák iskolákba vezénylése elleni kiáltványa kapcsán.

Már mintegy 5 ezren csatlakoztak a Szülői Hang kiáltványához, amelyben az 55 év feletti katonák tankerületekbe való vezénylése ellen tiltakoztak, közülük 1600-an pedig szövegesen kifejtették véleményüket a pedagógushiányról és ennek kapcsán az 55 év feletti katonák iskolákba vezényléséről.

Ezek közül többen jelezték, hogy jobb esetben idős, 70 év feletti tanárokat hívtak vissza tanítani, de volt arra is példa, hogy a rajztanár tanította a matekot vagy szaktanár híján a magyar-német szakos osztályfőnök tartotta meg a fizikát és a kémiát, de volt arra is példa, hogy esztergályos tanította a diákoknak a fizikát gimnáziumban.

Nyolcadikos gyermekemnek a tanév során több elmaradt órája volt, mint megtartott. Volt olyan nap, hogy 7 órából 6 órán egyedül telefonoztak a teremben, mert nem volt helyettesítő tanár sem.

- írta egy budapesti szülő.

Többen kifejtették, hogy a szakos tanárok általában évente váltják egymást, de arra is volt példa, hogy az osztálynak egy tanéven belül 5 matematika tanára volt. Akadt olyan szülő, aki már azon izgul, hogy tanévkezdésig vajon hány tanár mond majd fel.

A Szülői Hang közösség szerint a tanárhiányt nem lehet az 55 év feletti katonák átvezénylésével megoldani.

"Akik egész életükben parancsokat kaptak és adtak, azok az iskolában is az alárendeltséget és a feltétlen engedelmességet fogják elvárni a diákoktól. Nem hihetjük, hogy az 55 év feletti katonák alkalmasak lennének a gyermekekkel való empatikus foglalkozásra, a XXI. századi oktatás megteremtésére és a tantárgyak megszerettetésére, főleg nem úgy, hogy mindez nem a saját választásuk, hiszen a feletteseik döntenek a kivezénylésükről" - írták a közleményükben, majd kitértek arra is, hogy emiatt a kormányzathoz fordulak, és 40 kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy miképpen képzeli a kormányzat végrehajtani ezt az intézkedést.

Augusztus 2-án pénteken délben az aHang és a Szülői Hang közösen ismerteti a Honvédelmi Minisztérium előtt az ezekre kapott válaszokat, majd ezután átadják az aHang petícióját és a Szülői Hang kiáltványát a Honvédelmi Minisztériumnak.

A tanárhiány kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a  KSH 2023/24-es tanévre vonatkozó jelentése szerint bár a fiatal tanárok száma tavalyhoz képest némileg emelkedett, 4687 főről 4852-re nőtt, ez még mindig jelentősen elmarad az idősebb pedagógusok arányától. Az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.