Horváth Péter teljesen természetesnek találja a rendelet-tervezetet és egyetért a benne foglaltakkal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nem gondolja úgy, hogy a NAT-vizsga hatására a pedagógusok pályát váltanának vagy kevesebben jelentkeznének a tanári képzésekre – írja az ATV.
Egy nemrég megjelent miniszteri rendelet-tervezet szerint ősztől a pedagógusokat arra köteleznék, hogy távoktatás keretén belül újítsák meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a nemzeti alaptantervből. Továbbá korlátoznák a tanárok mobiltelefon használatát is az oktatási intézményekben. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak az órák alatt, az iskolaudvaron és a tanulói felügyelet ellátása során csak nevelési és oktatási célokra használhatnák a telefonjaikat. A szakszervezetek szerint a tervezet aggályos, amellyel szemben egy közleményben is tiltakoztak.
Az ATV a tervezet kapcsán megkérdezte az NPK elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy teljesen természetes, ami le van írva a rendelet-tervezetben. Elmondása szerint ő maga sem viszi be a tanterembe a mobiltelefonját és egyetért a tervezett szabályozásban foglaltakkal.
Majd hozzátette, “nem is érti, miért kell erről rendeletet alkotni, ez teljesen természetes, hogy nem szabad a pedagógusoknak magáncélra mobiltelefont használniuk a tanítás alatt, vagy, amikor a tanulókra kell figyelniük.”
Arra a kérdésre pedig, hogy a NAT-vizsga visszaveti-e a visszaveti-e a pedagógusi munkakörbe jelentkezni akarók szándékát, Horváth Péter azzal válaszolt:
„az új NAT kötelezővé tételétől már eltelt négy év - ami egy ciklust is jelent -, így azt mára már minden pedagógus ismeri saját maga, és a tanulók miatt is, hiszen az új érettségi követelmények is a NAT-ra épültek.”
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
