Horváth Péter teljesen természetesnek találja a rendelet-tervezetet és egyetért a benne foglaltakkal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nem gondolja úgy, hogy a NAT-vizsga hatására a pedagógusok pályát váltanának vagy kevesebben jelentkeznének a tanári képzésekre – írja az ATV.
Egy nemrég megjelent miniszteri rendelet-tervezet szerint ősztől a pedagógusokat arra köteleznék, hogy távoktatás keretén belül újítsák meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a nemzeti alaptantervből. Továbbá korlátoznák a tanárok mobiltelefon használatát is az oktatási intézményekben. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak az órák alatt, az iskolaudvaron és a tanulói felügyelet ellátása során csak nevelési és oktatási célokra használhatnák a telefonjaikat. A szakszervezetek szerint a tervezet aggályos, amellyel szemben egy közleményben is tiltakoztak.
Az ATV a tervezet kapcsán megkérdezte az NPK elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy teljesen természetes, ami le van írva a rendelet-tervezetben. Elmondása szerint ő maga sem viszi be a tanterembe a mobiltelefonját és egyetért a tervezett szabályozásban foglaltakkal.
Majd hozzátette, “nem is érti, miért kell erről rendeletet alkotni, ez teljesen természetes, hogy nem szabad a pedagógusoknak magáncélra mobiltelefont használniuk a tanítás alatt, vagy, amikor a tanulókra kell figyelniük.”
Arra a kérdésre pedig, hogy a NAT-vizsga visszaveti-e a visszaveti-e a pedagógusi munkakörbe jelentkezni akarók szándékát, Horváth Péter azzal válaszolt:
„az új NAT kötelezővé tételétől már eltelt négy év - ami egy ciklust is jelent -, így azt mára már minden pedagógus ismeri saját maga, és a tanulók miatt is, hiszen az új érettségi követelmények is a NAT-ra épültek.”
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
