ATV: az NPK elnöke szerint nem lesz kevesebb pedagógus a NAT-vizsga miatt

Horváth Péter teljesen természetesnek találja a rendelet-tervezetet és egyetért a benne foglaltakkal.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nem gondolja úgy, hogy a NAT-vizsga hatására a pedagógusok pályát váltanának vagy kevesebben jelentkeznének a tanári képzésekre – írja az ATV.

Egy nemrég megjelent miniszteri rendelet-tervezet szerint ősztől a pedagógusokat arra köteleznék, hogy távoktatás keretén belül újítsák meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a nemzeti alaptantervből. Továbbá korlátoznák a tanárok mobiltelefon használatát is az oktatási intézményekben. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak az órák alatt, az iskolaudvaron és a tanulói felügyelet ellátása során csak nevelési és oktatási célokra használhatnák a telefonjaikat. A szakszervezetek szerint a tervezet aggályos, amellyel szemben egy közleményben is tiltakoztak.

Az ATV a tervezet kapcsán megkérdezte az NPK elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy teljesen természetes, ami le van írva a rendelet-tervezetben. Elmondása szerint ő maga sem viszi be a tanterembe a mobiltelefonját és egyetért a tervezett szabályozásban foglaltakkal.

Majd hozzátette, “nem is érti, miért kell erről rendeletet alkotni, ez teljesen természetes, hogy nem szabad a pedagógusoknak magáncélra mobiltelefont használniuk a tanítás alatt, vagy, amikor a tanulókra kell figyelniük.”

Arra a kérdésre pedig, hogy a NAT-vizsga visszaveti-e a visszaveti-e a pedagógusi munkakörbe jelentkezni akarók szándékát, Horváth Péter azzal válaszolt:

„az új NAT kötelezővé tételétől már eltelt négy év - ami egy ciklust is jelent -, így azt mára már minden pedagógus ismeri saját maga, és a tanulók miatt is, hiszen az új érettségi követelmények is a NAT-ra épültek.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.