Horváth Péter teljesen természetesnek találja a rendelet-tervezetet és egyetért a benne foglaltakkal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nem gondolja úgy, hogy a NAT-vizsga hatására a pedagógusok pályát váltanának vagy kevesebben jelentkeznének a tanári képzésekre – írja az ATV.
Egy nemrég megjelent miniszteri rendelet-tervezet szerint ősztől a pedagógusokat arra köteleznék, hogy távoktatás keretén belül újítsák meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a nemzeti alaptantervből. Továbbá korlátoznák a tanárok mobiltelefon használatát is az oktatási intézményekben. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak az órák alatt, az iskolaudvaron és a tanulói felügyelet ellátása során csak nevelési és oktatási célokra használhatnák a telefonjaikat. A szakszervezetek szerint a tervezet aggályos, amellyel szemben egy közleményben is tiltakoztak.
Az ATV a tervezet kapcsán megkérdezte az NPK elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy teljesen természetes, ami le van írva a rendelet-tervezetben. Elmondása szerint ő maga sem viszi be a tanterembe a mobiltelefonját és egyetért a tervezett szabályozásban foglaltakkal.
Majd hozzátette, “nem is érti, miért kell erről rendeletet alkotni, ez teljesen természetes, hogy nem szabad a pedagógusoknak magáncélra mobiltelefont használniuk a tanítás alatt, vagy, amikor a tanulókra kell figyelniük.”
Arra a kérdésre pedig, hogy a NAT-vizsga visszaveti-e a visszaveti-e a pedagógusi munkakörbe jelentkezni akarók szándékát, Horváth Péter azzal válaszolt:
„az új NAT kötelezővé tételétől már eltelt négy év - ami egy ciklust is jelent -, így azt mára már minden pedagógus ismeri saját maga, és a tanulók miatt is, hiszen az új érettségi követelmények is a NAT-ra épültek.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
