Horváth Péter teljesen természetesnek találja a rendelet-tervezetet és egyetért a benne foglaltakkal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke nem gondolja úgy, hogy a NAT-vizsga hatására a pedagógusok pályát váltanának vagy kevesebben jelentkeznének a tanári képzésekre – írja az ATV.
Egy nemrég megjelent miniszteri rendelet-tervezet szerint ősztől a pedagógusokat arra köteleznék, hogy távoktatás keretén belül újítsák meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a nemzeti alaptantervből. Továbbá korlátoznák a tanárok mobiltelefon használatát is az oktatási intézményekben. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak az órák alatt, az iskolaudvaron és a tanulói felügyelet ellátása során csak nevelési és oktatási célokra használhatnák a telefonjaikat. A szakszervezetek szerint a tervezet aggályos, amellyel szemben egy közleményben is tiltakoztak.
Az ATV a tervezet kapcsán megkérdezte az NPK elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy teljesen természetes, ami le van írva a rendelet-tervezetben. Elmondása szerint ő maga sem viszi be a tanterembe a mobiltelefonját és egyetért a tervezett szabályozásban foglaltakkal.
Majd hozzátette, “nem is érti, miért kell erről rendeletet alkotni, ez teljesen természetes, hogy nem szabad a pedagógusoknak magáncélra mobiltelefont használniuk a tanítás alatt, vagy, amikor a tanulókra kell figyelniük.”
Arra a kérdésre pedig, hogy a NAT-vizsga visszaveti-e a visszaveti-e a pedagógusi munkakörbe jelentkezni akarók szándékát, Horváth Péter azzal válaszolt:
„az új NAT kötelezővé tételétől már eltelt négy év - ami egy ciklust is jelent -, így azt mára már minden pedagógus ismeri saját maga, és a tanulók miatt is, hiszen az új érettségi követelmények is a NAT-ra épültek.”
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
