Tiltakozik a PDSZ: az új rendelettervezettel tovább növekednének a pedagógusok terhei

Az "ismereteik megújítása" érdekében új továbbképzésre köteleznék szeptembertől a pedagógusokat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben tette nyilvánossá tiltakozását a nemrég megjelent képzés teljesítési kötelezettségéről szóló rendelettervezet ellen.

Ahogyan arról már mi is beszámoltunk: augusztus 5-én a kormány közzétett egy rendelettervezetet, amely szerint az „ismereteik megújítása” érdekében egy olyan új képzésen kell majd részt venniük a pedagógusoknak, amit a továbbképzési rendszertől függetlenül írnának elő a számukra.

Ennek okán a PDSZ összefoglalta, hogy a rendelettervezet bevezetésének következtében milyen problémákkal kellene szembenézniük :

  • a pedagógusok terhei tovább növekednének
  • a képzés elvégzésére és teljesítésére fordított időt a gyerekekkel való foglalkozásokra szánt időkeretből venné el, vagyis ezáltal csökkenne a foglalkozások minősége a felkészülési időkeret csökkenésének következtében,
  • a képzésnek a Teljesítményértékelési rendszerrel való összekapcsolása pedig az így megkapott teljesítményértékelési eredményeket még irrelevánsabbá tenné.

Továbbá tiltakoznak a pedagógusokra vonatkozó mobiltelefonhasználat-korlátozás ellen is, amit szintén nem tartanak releváns intézkedésnek.

Az iskolai mobilhasználat tervezett szabályozásával kapcsolatban augusztus 6-án egyeztetett a Belügyminisztérium a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Erről bővebben itt olvashattok:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.