Elkezdte a Belügyminisztérium az egyeztetést az iskolai mobilhasználat szabályozásáról

A tanulási teljesítmény javítása érdekében akarják bevezetni a korlátozást.

  • Eduline/MTI

Augusztus 6-án az iskolai mobilhasználat tervezett szabályozásáról egyeztetett a Belügyminisztérium szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel – olvasható az MTI által megosztott minisztériumi közleményben.

Az Eduline-on is beszámoltunk róla, hogy egy nemrég megjelent jogszabálytervezet szerint "használatában korlátozott" tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök az iskolákban.

A Belügyminisztérium elsőként digitális konzultáció keretében kérte ki a tanárok, igazgatók véleményét az iskolai mobilhasználatról. Ennek során kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint a mobil használata eltereli a diákok figyelmét az iskolában.

A tervezet július végén lezárult társadalmi egyeztetését követően a Belügyminisztérium most a Nemzeti Pedagógus Karral, a családszervezetekkel, a pedagógus szakszervezetekkel, és az egyházak közül egyedül véleményt megfogalmazó Magyarországi Református Egyház képviselőivel egyeztetett.

"A tervezet lényege, hogy a gyermekek tanulási teljesítményének javítása érdekében az iskolák felhatalmazást kapnak, hogy az iskolai mobilhasználatot saját házirendjükben szabályozzák"

- írja a közlemény, amelyben azt is hozzátették, hogy a diákoknak az iskolaidő előtt és után továbbra is lesz lehetőségük használni a mobiltelefonjaikat. Tanári engedéllyel pedig szükség esetén az iskolában is használhatják az eszközöket, hogy kapcsolatba lépjenek a szüleikkel.

Az új jogszabálytervezet bevezetése ellen több szervezet is tiltakozásba kezdett, erről bővebben itt olvashattok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.