A képzés célja, hogy a pedagógusok hivatásának gyakorlása során alkalmazott tartalomszabályozókra vonatkozó ismereteiket időről-időre megújítsák.
Augusztus 5-én a kormány közzétett egy olyan rendelettervezetet, amely szerint az „ismereteik megújítása” érdekében egy új képzésen kell majd részt venniük a pedagógusoknak – írja a Népszava.
A rendelettervezet a pedagógus továbbképzés rendszerétől függetlenül írná elő a képzést a tanároknak, tanítóknak és az óvodapedagógusoknak, annak érdekében, hogy:
„a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókkal összefüggő ismereteiket képzés keretében megújítsák.”
Ezt a tervezet szerint Pintér Sándor írhatja elő, és a képzést, valamint a hozzá tartozó számonkérést a pedagógusoknak 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között kell teljesítenie.
Ehhez egy 10 órás távoktatási képzésben kell részt vennie az érintetteknek, ami az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben fog megvalósulni.
A tervezetben az is szerepel, hogy a képzés a tananyag feldolgozásából, és azt követően egy ahhoz kapcsolódó számonkérés megoldásából fog állni. A tananyaghoz kapcsolódó számonkérés sikeres teljesítéséhez a pedagógusnak húsz kérdésből legalább tizenötre kell helyesen válaszolnia. Ennek eredményeit pedig a szeptembertől induló új teljesítményértékelése során is figyelembe fogják venni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
