Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A tanulási teljesítmény javítása érdekében akarják bevezetni a korlátozást.
Augusztus 6-án az iskolai mobilhasználat tervezett szabályozásáról egyeztetett a Belügyminisztérium szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel – olvasható az MTI által megosztott minisztériumi közleményben.
Az Eduline-on is beszámoltunk róla, hogy egy nemrég megjelent jogszabálytervezet szerint "használatában korlátozott" tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök az iskolákban.
A Belügyminisztérium elsőként digitális konzultáció keretében kérte ki a tanárok, igazgatók véleményét az iskolai mobilhasználatról. Ennek során kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint a mobil használata eltereli a diákok figyelmét az iskolában.
A tervezet július végén lezárult társadalmi egyeztetését követően a Belügyminisztérium most a Nemzeti Pedagógus Karral, a családszervezetekkel, a pedagógus szakszervezetekkel, és az egyházak közül egyedül véleményt megfogalmazó Magyarországi Református Egyház képviselőivel egyeztetett.
"A tervezet lényege, hogy a gyermekek tanulási teljesítményének javítása érdekében az iskolák felhatalmazást kapnak, hogy az iskolai mobilhasználatot saját házirendjükben szabályozzák"
- írja a közlemény, amelyben azt is hozzátették, hogy a diákoknak az iskolaidő előtt és után továbbra is lesz lehetőségük használni a mobiltelefonjaikat. Tanári engedéllyel pedig szükség esetén az iskolában is használhatják az eszközöket, hogy kapcsolatba lépjenek a szüleikkel.
Az új jogszabálytervezet bevezetése ellen több szervezet is tiltakozásba kezdett, erről bővebben itt olvashattok:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.