A továbbtanulás és a pályaválasztás komoly döntés, amelyhez nem árt minél több megbízható információ. Ebben nyújtanak segítséget az Oktatási Hivatal által bemutatott új, interaktív adatvizualizációs felületek, amelyek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataira épülnek.
Fontos határidő jár le hamarosan.
A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet a bölcsészettudomány, a pedagógusképzés és a gazdaságtudományok területein hirdették meg.
Az elmúlt napok rendkívüli hidege a hét elején sem enyhül, az ország nagy részén továbbra is tartós mínuszokra kell számítani. A fagyos időjárás több oktatási intézményt is lépéskényszerbe hozott: van, ahol rendkívüli szünetet vagy online oktatást rendeltek el, máshol pedig az udvari szünetek szabályait módosították a diákok egészségének védelmében.
Jó esetben akár 30 pontot is kaphattok a felvételin, ha jó eredményt értek el a versenyen.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
Bár alig ért véget a téli szünet, sok diák már most számolja a napokat a következő pihenőkig. Jó hír, hogy a tanév második felében is több alkalom lesz arra, hogy egy kicsit kiszakadjatok a tanulásból – mutatjuk, mikor jönnek a szünetek és a hosszú hétvégék.
Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.
A szokatlanul nagy havazás nemcsak örömet, hanem kisebb kihívásokat is hozott magával – például azt, hogy sok helyen egyszerűen elfogytak a szánkók.
Ha valaki ma fiatal Magyarországon, és lakhatási támogatást keres, egy fontos kérdéssel nagyon hamar szembesül: tervez-e gyereket a közeljövőben. Ha a válasz nem, akkor a lehetőségek száma látványosan megcsappan. Megnéztük, milyen megoldásokat kínál a kormány a fiatalok lakhatási problémáira az Ifistart nevű oldalon.
Január 8. és 10. között rendezik meg a 26. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, ahol közel 150 kiállító várja az érdeklődőket. A három napos eseményen ott lesz szinte az összes hazai egyetem és főiskola, de szakképző intézmények, nyelviskolák és különféle képzőhelyek standjait is felkereshetitek.
Ha diákbérlettel utaztok, van egy apró, de fontos változás, amiről jó, ha tudtok. Nem mindegy ugyanis, milyen szám kerül a bérletedre - a BKK most tisztázta a szabályokat.
A 2025/2026-os tanévben ismét megnyílt a pályázati lehetőség azok számára, akik tanári, tanítói vagy gyógypedagógiai pályára készülnek.
A felnőttek és a diákok is örülnének, ha kiélvezhetnék a havat szombaton.
Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.
Hóval borított tetők, elcsendesedett udvarok és időtlen egyetemi falak – különleges téli arcát mutatta meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek kampusza a friss havazás után szinte mesevilággá változott.
A 2026-os rendezvényen már nem elég csak kikérni az igazolást az iskolai hiányzásra, idén már valóban tenni is kell érte valamit.
A kormány 32 milliárd forintos forrást biztosít a szakképzés erősítésére.
