Már csak egy hetük maradt a szülőknek: január 19-ig kérhető a plusz egy év óvoda

Fontos határidő jár le hamarosan.

Egy hét múlva lejár a határidő: azoknak a szülőknek, akik még egy nevelési évig óvodában tartanák iskolakötelessé váló gyermeküket, január 19-ig kell benyújtaniuk a kérelmet az Oktatási Hivatalhoz - hívja fel a figyelmet a hivatal tájékoztatója.

Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

A hatályos szabályok szerint a gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Indokolt esetben azonban - szülői kérelemre és az Oktatási Hivatal döntése alapján - a tankötelezettség kezdete egy alkalommal, egy nevelési évvel halasztható, vagyis a gyerek még egy évig óvodában maradhat.

A 2026/2027-es tanévre vonatkozó eljárás azoknál a gyerekeknél jöhet szóba, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső- vagy nagycsoportosok, illetve attól is, hány évet jártak eddig óvodába.

Fontos kivétel, hogy ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága - SNI vagy BTMN vizsgálat során - január 18-ig szakértői véleményben javasolja az óvodában maradást, akkor a szülőknek nem kell külön kérelmet benyújtaniuk. Ebben az esetben a szakvéleményt az óvoda rögzíti a Köznevelési Információs Rendszerben (KIR).

Az Oktatási Hivatal döntése határozat formájában érkezik meg a szülőkhöz, és - csakúgy, mint a szakértői bizottság véleménye - kötelező érvényű. Ha a kérelemnek helyt adnak, a gyerek egy évvel később válik tankötelessé, és a plusz óvodai év kötelező marad: a döntéssel ellentétesen a szülő nem írathatja be gyerekét iskolába.

A részletes szabályok és a kérelem benyújtásának módja az Oktatási Hivatal oldalán érhető el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.