Fontos határidő jár le hamarosan.
Egy hét múlva lejár a határidő: azoknak a szülőknek, akik még egy nevelési évig óvodában tartanák iskolakötelessé váló gyermeküket, január 19-ig kell benyújtaniuk a kérelmet az Oktatási Hivatalhoz - hívja fel a figyelmet a hivatal tájékoztatója.
Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie
A hatályos szabályok szerint a gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Indokolt esetben azonban - szülői kérelemre és az Oktatási Hivatal döntése alapján - a tankötelezettség kezdete egy alkalommal, egy nevelési évvel halasztható, vagyis a gyerek még egy évig óvodában maradhat.
A 2026/2027-es tanévre vonatkozó eljárás azoknál a gyerekeknél jöhet szóba, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső- vagy nagycsoportosok, illetve attól is, hány évet jártak eddig óvodába.
Fontos kivétel, hogy ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága - SNI vagy BTMN vizsgálat során - január 18-ig szakértői véleményben javasolja az óvodában maradást, akkor a szülőknek nem kell külön kérelmet benyújtaniuk. Ebben az esetben a szakvéleményt az óvoda rögzíti a Köznevelési Információs Rendszerben (KIR).
Az Oktatási Hivatal döntése határozat formájában érkezik meg a szülőkhöz, és - csakúgy, mint a szakértői bizottság véleménye - kötelező érvényű. Ha a kérelemnek helyt adnak, a gyerek egy évvel később válik tankötelessé, és a plusz óvodai év kötelező marad: a döntéssel ellentétesen a szülő nem írathatja be gyerekét iskolába.
A részletes szabályok és a kérelem benyújtásának módja az Oktatási Hivatal oldalán érhető el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
