Ha valaki ma fiatal Magyarországon, és lakhatási támogatást keres, egy fontos kérdéssel nagyon hamar szembesül: tervez-e gyereket a közeljövőben. Ha a válasz nem, akkor a lehetőségek száma látványosan megcsappan. Megnéztük, milyen megoldásokat kínál a kormány a fiatalok lakhatási problémáira az Ifistart nevű oldalon.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025 novemberében indította el az ifistart.hu weboldalt, amely a hivatalos meghatározás szerint „251 féle állami ifjúsági támogatást élethelyzet szerinti kereséssel” tesz elérhetővé. Hankó Balázs miniszter a bemutatásakor arról beszélt, az oldal célja a 14-35 év közötti fiatalok támogatása annak érdekében, hogy könnyebben eligazodhassanak az igényelhető, állam által nyújtott támogatások között - és "érezzék, hogy jó Magyarországon fiatalnak lenni".
A sajtótájékoztatón Nagy-Vargha Zsófia, a fiatalokért felelős helyettes államtitkár azt is kiemelte: az ifistart.hu Magyarország legnagyobb, fiatalokat érintő adatbázisa, amely nemcsak a legismertebb támogatásokat tartalmazza, hanem „minden olyan programot, ami a korosztály számára fontos vagy érdekes lehet”.
Mit találunk az oldalon?
A weboldalon jelenleg kilenc kategóriában lehet böngészni a támogatásokat: külön menüpont foglalkozik többek között a munkával, a tanulmányokkal és a családalapítással is.
Ha például egyetemistaként keresgélünk, kifejezetten bőséges a kínálat: a tanulmányok kategóriában 127 különböző támogatás és ösztöndíj szerepel. Érdemes ugyanakkor észben tartani, hogy több támogatás több kategóriában is feltűnik – így az egyetemisták között is visszaköszön például a babakötvény vagy a babaváró kölcsön, biztos, ami biztos.
Lakhatás: kevesebb opció, több feltétel
A diákok és pályakezdők lakhatási helyzet közismerten sem rózsás. Az önálló lakhatás ma komoly kihívást jelent: az albérletárak továbbra is az egekben vannak – Budapesten egyes kerületekben havonta több százezer forintot is elkérnek egy garzonért –, a kollégiumi férőhelyek száma pedig messze nem fedezi az igényeket.
Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz
A jó hír, hogy az Ifistarton külön kategória foglalkozik a lakhatási támogatásokkal is. A kevésbé jó hír, hogy itt már jóval szerényebb a választék: összesen 22 opció szerepel a listában.
Ráadásul a támogatások első hat tétele közül öt kizárólag családalapításhoz kötött. Bár érdemes megjegyezni, hogy ABC-sorrendben készült a felsorlás, azonban, ha végignézzük az egész listát, gyorsan kiderül: a lakhatási támogatások jelentős részéhez gyerekvállalásra vagy már meglévő családra van szükség.
És ha valaki épp nem tervez gyereket?
Természetesen akad kivétel is. Ilyen például a Fiatalok életkezdési támogatása, amely minden Magyarországon született vagy magyar állampolgárságú gyereknek automatikusan jár. Az állam egy egyszeri, 42 500 forintos támogatással segíti az életkezdést – ami ugyan nem oldja meg a lakhatási válságot, de legalább szerepel a listán.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
