Minden ötödik egyetemista, aki részt vett a hallgatói felmérésben, kollégiumban lakik. A férőhelyek száma azonban sok egyetemen problémát okoz.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es hallgatói adatfelvétele online kérdőíves módszerrel zajlott a 2023/2024-es tanév második félévében, melynek eredményeit december elején tette közzé az Oktatási Hivatal. A felmérést a felsőoktatási intézmények bonyolították le az aktív státuszú hallgatók körében, az alap-, mester- és osztatlan képzésekben tanulók bevonásával, munkarendtől függetlenül.
A központi kérdőívet összesen 29 299 hallgató töltötte ki. A válaszadás anonim volt: az adatokat az intézmények gyűjtötték össze és továbbították az Oktatási Hivatalnak, amely elvégezte az összesítést és az adattisztítást.
A hivatalos adatok szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében több mint 235 ezer hallgató tanult aktívan a felsőoktatásban. A nagyszámú válaszadónak köszönhetően a felmérés megbízható képet ad a hallgatók életkörülményeiről és egyetemi kötődéseiről.
12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba
A kutatás egyik megállapítása a kollégiumi lakhatás szerepére vonatkozik.
A válaszadók 19 százaléka kollégiumban él, míg 6 százalékuk szakkollégista.
A nappali munkarendben tanulók körében ez az arány még magasabb: a kitöltők 25 százaléka kollégiumban, 8 százalékuk pedig szakkollégiumban lakik. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kollégium továbbra is meghatározó eleme a felsőoktatási mindennapoknak, különösen azok számára, akik teljes idejű képzésben vesznek részt.
Azonban a kollégiumi lakhatás továbbra is probléma a felsőoktatásban. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz.
A felmérés arra is rávilágít, hogy sok hallgató aktívan bekapcsolódik az egyetemi közösségi életbe. A válaszadók 10 százaléka vesz részt kutatási feladatokban, például TDK-ban vagy kutatócsoportokban. 5 százalék tagja egyetemi sport-, kulturális vagy egyéb közösségnek, 4 százalék hallgatói érdekképviseletben tevékenykedik, míg 3,5 százalék tehetséggondozó programban vesz részt. Emellett a hallgatók közel egy tizede számolt be egyéb egyetemi kötődésről is, például szakmai szervezetekről, klubokról, versenycsapatokról vagy öntevékeny körökről.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
