Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Minden ötödik egyetemista, aki részt vett a hallgatói felmérésben, kollégiumban lakik. A férőhelyek száma azonban sok egyetemen problémát okoz.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es hallgatói adatfelvétele online kérdőíves módszerrel zajlott a 2023/2024-es tanév második félévében, melynek eredményeit december elején tette közzé az Oktatási Hivatal. A felmérést a felsőoktatási intézmények bonyolították le az aktív státuszú hallgatók körében, az alap-, mester- és osztatlan képzésekben tanulók bevonásával, munkarendtől függetlenül.
A központi kérdőívet összesen 29 299 hallgató töltötte ki. A válaszadás anonim volt: az adatokat az intézmények gyűjtötték össze és továbbították az Oktatási Hivatalnak, amely elvégezte az összesítést és az adattisztítást.
A hivatalos adatok szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében több mint 235 ezer hallgató tanult aktívan a felsőoktatásban. A nagyszámú válaszadónak köszönhetően a felmérés megbízható képet ad a hallgatók életkörülményeiről és egyetemi kötődéseiről.
12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba
A kutatás egyik megállapítása a kollégiumi lakhatás szerepére vonatkozik.
A válaszadók 19 százaléka kollégiumban él, míg 6 százalékuk szakkollégista.
A nappali munkarendben tanulók körében ez az arány még magasabb: a kitöltők 25 százaléka kollégiumban, 8 százalékuk pedig szakkollégiumban lakik. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kollégium továbbra is meghatározó eleme a felsőoktatási mindennapoknak, különösen azok számára, akik teljes idejű képzésben vesznek részt.
Azonban a kollégiumi lakhatás továbbra is probléma a felsőoktatásban. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz.
A felmérés arra is rávilágít, hogy sok hallgató aktívan bekapcsolódik az egyetemi közösségi életbe. A válaszadók 10 százaléka vesz részt kutatási feladatokban, például TDK-ban vagy kutatócsoportokban. 5 százalék tagja egyetemi sport-, kulturális vagy egyéb közösségnek, 4 százalék hallgatói érdekképviseletben tevékenykedik, míg 3,5 százalék tehetséggondozó programban vesz részt. Emellett a hallgatók közel egy tizede számolt be egyéb egyetemi kötődésről is, például szakmai szervezetekről, klubokról, versenycsapatokról vagy öntevékeny körökről.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.