Minden ötödik egyetemista, aki részt vett a hallgatói felmérésben, kollégiumban lakik. A férőhelyek száma azonban sok egyetemen problémát okoz.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es hallgatói adatfelvétele online kérdőíves módszerrel zajlott a 2023/2024-es tanév második félévében, melynek eredményeit december elején tette közzé az Oktatási Hivatal. A felmérést a felsőoktatási intézmények bonyolították le az aktív státuszú hallgatók körében, az alap-, mester- és osztatlan képzésekben tanulók bevonásával, munkarendtől függetlenül.
A központi kérdőívet összesen 29 299 hallgató töltötte ki. A válaszadás anonim volt: az adatokat az intézmények gyűjtötték össze és továbbították az Oktatási Hivatalnak, amely elvégezte az összesítést és az adattisztítást.
A hivatalos adatok szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében több mint 235 ezer hallgató tanult aktívan a felsőoktatásban. A nagyszámú válaszadónak köszönhetően a felmérés megbízható képet ad a hallgatók életkörülményeiről és egyetemi kötődéseiről.
12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba
A kutatás egyik megállapítása a kollégiumi lakhatás szerepére vonatkozik.
A válaszadók 19 százaléka kollégiumban él, míg 6 százalékuk szakkollégista.
A nappali munkarendben tanulók körében ez az arány még magasabb: a kitöltők 25 százaléka kollégiumban, 8 százalékuk pedig szakkollégiumban lakik. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kollégium továbbra is meghatározó eleme a felsőoktatási mindennapoknak, különösen azok számára, akik teljes idejű képzésben vesznek részt.
Azonban a kollégiumi lakhatás továbbra is probléma a felsőoktatásban. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz.
A felmérés arra is rávilágít, hogy sok hallgató aktívan bekapcsolódik az egyetemi közösségi életbe. A válaszadók 10 százaléka vesz részt kutatási feladatokban, például TDK-ban vagy kutatócsoportokban. 5 százalék tagja egyetemi sport-, kulturális vagy egyéb közösségnek, 4 százalék hallgatói érdekképviseletben tevékenykedik, míg 3,5 százalék tehetséggondozó programban vesz részt. Emellett a hallgatók közel egy tizede számolt be egyéb egyetemi kötődésről is, például szakmai szervezetekről, klubokról, versenycsapatokról vagy öntevékeny körökről.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
