Bár alig ért véget a téli szünet, sok diák már most számolja a napokat a következő pihenőkig. Jó hír, hogy a tanév második felében is több alkalom lesz arra, hogy egy kicsit kiszakadjatok a tanulásból – mutatjuk, mikor jönnek a szünetek és a hosszú hétvégék.
Tavaszi szünet
Idén március 15. vasárnapra esik, így a nemzeti ünnep nem hoz plusz szabadnapot a tanévbe. A tavaszi szünet hossza azonban bőven kárpótolhatja a diákokat.
A közoktatásban tanulók számára a tavaszi szünet 2026. április 2-től április 12-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (szerda), míg az első tanítási nap április 13-án (hétfőn) lesz.
Elő a naptárral: itt van a 2025/26-os tanév második félévének menetrendje
Hosszú hétvégék májusban
Május is tartogat jó híreket: május 1-je 2026-ban péntekre esik, így a hónap rögtön egy háromnapos hosszú hétvégével indul.
És ezzel még nincs vége: pünkösdhétfő, május 25. munkaszüneti nap lesz, így azon a héten csak kedden indul újra a tanítás az iskolákban.
Érettségi miatti digitális munkarend
Mivel az érettségi szünet nem hivatalos szünet, erről nem rendelkezik a tanév rendje, ezért a középiskolák saját hatáskörben döntöttek a kiadásáról. Ennek alapján a tanév rendje szerint:
„A 2025/2026. tanévben a gimnázium, valamint a szakgimnázium 9–11. évfolyamán a nevelő-oktató munka 2026. május 4–8. között – az igazgató által meghatározott módon – tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezendő meg.”
Mikor kezdődik a nyári szünet?
A 2025/26-os tanév utolsó tanítási napja június 19-én (pénteken) lesz, ezután hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet.
A végzős évfolyamokon azonban korábban véget ér a tanítás:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
