Ezek a szünetek várnak még rátok a tanév második felében

Bár alig ért véget a téli szünet, sok diák már most számolja a napokat a következő pihenőkig. Jó hír, hogy a tanév második felében is több alkalom lesz arra, hogy egy kicsit kiszakadjatok a tanulásból – mutatjuk, mikor jönnek a szünetek és a hosszú hétvégék.

Tavaszi szünet

Idén március 15. vasárnapra esik, így a nemzeti ünnep nem hoz plusz szabadnapot a tanévbe. A tavaszi szünet hossza azonban bőven kárpótolhatja a diákokat.

A közoktatásban tanulók számára a tavaszi szünet 2026. április 2-től április 12-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (szerda), míg az első tanítási nap április 13-án (hétfőn) lesz.

Elő a naptárral: itt van a 2025/26-os tanév második félévének menetrendje

Hosszú hétvégék májusban

Május is tartogat jó híreket: május 1-je 2026-ban péntekre esik, így a hónap rögtön egy háromnapos hosszú hétvégével indul.

És ezzel még nincs vége: pünkösdhétfő, május 25. munkaszüneti nap lesz, így azon a héten csak kedden indul újra a tanítás az iskolákban.

Érettségi miatti digitális munkarend

Mivel az érettségi szünet nem hivatalos szünet, erről nem rendelkezik a tanév rendje, ezért a középiskolák saját hatáskörben döntöttek a kiadásáról. Ennek alapján a tanév rendje szerint:

„A 2025/2026. tanévben a gimnázium, valamint a szakgimnázium 9–11. évfolyamán a nevelő-oktató munka 2026. május 4–8. között – az igazgató által meghatározott módon – tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezendő meg.”

Mikor kezdődik a nyári szünet?

A 2025/26-os tanév utolsó tanítási napja június 19-én (pénteken) lesz, ezután hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet.

A végzős évfolyamokon azonban korábban véget ér a tanítás:

  • a középfokú iskolák befejező évfolyamán, valamint a szakgimnáziumok 12. évfolyamán április 30. (csütörtök) az utolsó tanítási nap,
  • a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban pedig május 29-én (pénteken) zárul a tanév.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.