A 2026-os rendezvényen már nem elég csak kikérni az igazolást az iskolai hiányzásra, idén már valóban tenni is kell érte valamit.
A 2026-os Educatio Kiállításon új szabályozást vezettek be az egész napos iskolai igazolás megszerzésére. A január 8. és 10. között megrendezett esemény szervezői egyértelművé tették, hogy idén már nem elegendő néhány percre megjelenni a helyszínen az igazolásért.
A kiállítás Facebook-oldalán közzétett tájékoztatás szerint a rendezvény napjára szóló iskolai igazolás továbbra is a D pavilon „Infopult és igazolás” standján vehető át, ám csak akkor, ha a látogató teljesíti az ehhez kapcsolódó feltételt.
„Az igazolás kiállításának feltétele 100 pont összegyűjtése az Educatio Challenge-ben, egyénileg” – áll a leírásban.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már nem működik az a korábbi „gyors beugrás”, amikor valaki csupán az igazolás kedvéért látogatott ki a Hungexpóra, majd a nap hátralévő részét nem feltétlenül a felsőoktatási kínálat feltérképezésével töltötte. Természetesen senkiről sem feltételezhető, hogy kizárólag ezért érkezett volna a kiállításra – a szabályozás azonban egyértelműen a tudatosabb részvételt ösztönzi.
A szükséges 100 pontot a felsőoktatási intézmények standjain lehet összegyűjteni, az ott elérhető feladatok teljesítésével, az universum.hu alkalmazáson keresztül. Fontos tudni, hogy az egyes standokon eltérő mennyiségű pontokat szerezhettek, így a szervezők szerint akár már két intézmény felkeresésével is elérhető a szükséges pontszám.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az igazolás kizárólag a helyszínen, a kiállítás ideje alatt vehető át, utólagos pótlásra nincs lehetőség. Ennek megfelelően érdemes előre tervezni, és időt szánni a valódi tájékozódásra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
