Ilyenek voltak a hatodik osztályos diákok központi írásbeli eredményei az elmúlt években

Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.

Január 24-én írják a diákok a 2026-os központi írásbeli felvételit, ezért sok szülő és tanuló szeretné tudni, mire számíthat: milyen pontszámok voltak jellemzők az elmúlt években, és hogyan alakultak az országos átlagok.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

2025: 55 pont körüli országos átlag

A 6. osztályos központi írásbelit 2025-ben 9073 diák írta meg. Az összesített átlagpontszám 55,6 pont lett, vagyis országos szinten a tanulók nagyjából az elérhető pontszám felét tudták megszerezni.

  • A magyar nyelvi feladatlapot 2025-ben 9072 tanuló írta meg, az átlagpontszám 29,4 pont lett.
  • Matematikából 2025-ben szintén 9072 dolgozat készült, az átlagpontszám 26,2 pont volt.

Ez jól jelzi, hogy a diákoknak ez a feladatsor több nehézséget okozott, és matematikából jellemzően kevesebb pont gyűlt össze, mint magyarból.

Középiskolai felvételi 2026

Mit mutat ehhez képest 2024?

Ha a 2025-ös eredményeket a megelőző évhez viszonyítjuk, látszik, hogy 2024-ben kissé magasabb átlagok voltak jellemzők. Akkor 9367 diák írta meg a központi írásbelit, az összesített átlagpontszám 58,6 pont lett.

  • Magyarból 2024-ben 30,4 pontos,
  • matematikából pedig 28,2 pontos

országos átlag született, vagyis mindkét tantárgyban néhány ponttal jobban teljesítettek a diákok, mint 2025-ben.

Milyen eredmény kellett tavaly az elitgimikhez?

Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, így van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Azt azonban tudni lehet, hogy 2025-ben az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák. Ez nem sokkal magasabb az állami gimnáziumokban ajánlott 70 pontos minimumnál.

Arról, hogy tavaly mennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.