Középiskolai felvételi 2025: tavaly ennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban

Tavaly nagyon jó központi írásbelit kellett írnia egy hatodikosnak ahhoz, hogy behívják szóbelire valamelyik elitgimnáziumba.

Január 18-án szombaton több mint 68 ezer diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok, 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedikesek voltak.

Az eredményeket már mindenki tudja, ennek tükrében érdemes megjelölnötök február 20-ig azokat a középiskolákat, ahova szeretnétek bekerülni. Ezután derül ki, hogy melyik iskolában, hány ponttól hívják be a diákokat szóbelizni.

Központi írásbeli eredmények 2025

  • Hogy milyen eredményeket értek el a központi írásbelin a gimnáziumokban, technikumokban a diákok, itt nézhetitek meg.

A sulinavigator.hu adatai alapján megnéztük, hogy tavaly hány pont kellett a szóbelihez a hatodikosoknak a HVG 2025-ös rangsorában a top3 elitgimiben.

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 1. hely)

  • német haladó:123,6 pont/150 pont
  • angol: 123,6 pont/150 pont

A központi írásbeli eredményei 1,1-szeres szorzóval számítják, 40 pontot pedig a bizonyítványból számolnak.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 2. hely)

  • angol: 87 pont/110 pont
  • német: 87 pont /110 pont

A központi írásbeli 100 pontot ér, a tanulmányi pontok 10-et.

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 3. hely)

  • speciális matematika: 249 pont/300 pont
  • általános: 240 pont/300 pont

A speciális matek tagozaton a központi írásbeli 250 pontot ér(háromszoros matek, egyszeres magyar), és csak 50 pontot számítanak a tanulmányi eredményekből. Az általános tagozaton a központi írásbelin mindegyik tárgyat 2,4-szeres szorzóval veszik figyelembe, az általános iskolai jegyekre pedig 60 pontot lehet kapni.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.