Mikor rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet az iskolákban?

Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.

Noha a legtöbb helyen – ha nehézkesen is – megoldható a közlekedés, sok diák titkon abban reménykedik, hogy az időjárási körülmények vagy más okok miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el az iskolájában. De mikor van erre valóban lehetőség?

A nap képe: tele van az iskolai "szánkóparkoló"

Mikor maradhat el a tanítás?

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy rendkívüli tanítási szünet rendelhető el abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. A döntés meghozatalának joga attól függ, mekkora területet érint a veszélyhelyzet:

  • az intézményre kiterjedő esetben az iskola igazgatója,
  • a települést érintő veszélyhelyzetben – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – a jegyző,
  • a vármegyére vagy a fővárosra kiterjedő helyzetben az illetékes hivatal

rendelheti el a rendkívüli szünetet.

Havazás: akár 20-50 percet is késhetnek a vonatok

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: jelenleg valamennyi oktatási intézményben biztosított a tantermek megfelelő fűtése. Ugyanakkor, ha a fűtési rendszer meghibásodik, és két egymást követő tanítási napon a tantermek hőmérséklete nem éri el a 20 Celsius-fokot, az iskola igazgatója jogosult rendkívüli szünetet elrendelni.

Bár egyelőre csak egy olyan iskoláról tudunk, ahol a meghibásodott fűtési rendszer miatt meg kellett szakítani a tanítást, több iskola rugalmas megoldásokat vezetett be a nagy hó miatt. Több helyen például arról tájékoztatták a bejáró tanulók szüleit, hogy amennyiben a hóhelyzet és a közlekedési körülmények miatt biztonságosabbnak ítélik az otthon maradást, a hiányzást automatikusan igazoltnak tekintik, és a késések sem járnak következményekkel.

A jogszabály arra az esetre is kitér, ha a rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a három tanítási napot. Ilyenkor a szünetet elrendelő személy vagy szerv köteles erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíteni a köznevelésért felelős minisztert. A miniszter ezt követően – a három tanítási napot meghaladó időszakra – tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. Ennek közlése szintén elektronikus úton történhet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István