Mikor rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet az iskolákban?

Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.

Noha a legtöbb helyen – ha nehézkesen is – megoldható a közlekedés, sok diák titkon abban reménykedik, hogy az időjárási körülmények vagy más okok miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el az iskolájában. De mikor van erre valóban lehetőség?

A nap képe: tele van az iskolai "szánkóparkoló"

Mikor maradhat el a tanítás?

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy rendkívüli tanítási szünet rendelhető el abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. A döntés meghozatalának joga attól függ, mekkora területet érint a veszélyhelyzet:

  • az intézményre kiterjedő esetben az iskola igazgatója,
  • a települést érintő veszélyhelyzetben – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – a jegyző,
  • a vármegyére vagy a fővárosra kiterjedő helyzetben az illetékes hivatal

rendelheti el a rendkívüli szünetet.

Havazás: akár 20-50 percet is késhetnek a vonatok

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: jelenleg valamennyi oktatási intézményben biztosított a tantermek megfelelő fűtése. Ugyanakkor, ha a fűtési rendszer meghibásodik, és két egymást követő tanítási napon a tantermek hőmérséklete nem éri el a 20 Celsius-fokot, az iskola igazgatója jogosult rendkívüli szünetet elrendelni.

Bár egyelőre csak egy olyan iskoláról tudunk, ahol a meghibásodott fűtési rendszer miatt meg kellett szakítani a tanítást, több iskola rugalmas megoldásokat vezetett be a nagy hó miatt. Több helyen például arról tájékoztatták a bejáró tanulók szüleit, hogy amennyiben a hóhelyzet és a közlekedési körülmények miatt biztonságosabbnak ítélik az otthon maradást, a hiányzást automatikusan igazoltnak tekintik, és a késések sem járnak következményekkel.

A jogszabály arra az esetre is kitér, ha a rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a három tanítási napot. Ilyenkor a szünetet elrendelő személy vagy szerv köteles erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíteni a köznevelésért felelős minisztert. A miniszter ezt követően – a három tanítási napot meghaladó időszakra – tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. Ennek közlése szintén elektronikus úton történhet.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna