Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.
A 2025-ös központi írásbeli felvételin a 4. évfolyamosok összességében jobb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban. Összesen 6545-en írták meg az írásbelit, melynek átlaga 71,4 pont lett.
Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa
Így alakultak tantárgyanként a pontok:
Magyar nyelv:
Matematika:
Az adatok alapján ezzel szemben a 2024-es központi írásbeli valamivel nehezebbnek bizonyult, különösen magyarból. Abban az évben a 6466 negyedikes - aki megírta a központit - átlagosan 67,0 pontot ért el:
Magyarból ez 30,1 pontos, matekból pedig 36,9 pontos átlagot jelent.
Ennyi pont kellett 2025-ben a szóbelikhez az elitgimnáziumokban
A legnépszerűbb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében a központi írásbeli eredménye kulcsszerepet játszik abban, hogy egy diák egyáltalán eljuthat-e a szóbeli felvételire. Több elitgimiben gyakorlatilag már ez az egy dolgozat eldönti a továbbjutást.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban például az angol tagozatra jelentkező negyedikeseket 2025-ben 89 ponttól hívták be szóbelizni a magyar és a matematika központi írásbeli összpontszáma alapján. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az általános képzésen 82 pontos eredmény kellett a továbbjutáshoz, itt a magyar és a matematika pontszáma azonos súllyal számít.
A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban eltérő pontszámítással dolgoznak: a matematika eredményét háromszoros, a magyarét kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ennek megfelelően 2025-ben 211 pont volt az a határ (a megszerezhető 250-ből), amelytől a negyedikesek behívást kaptak a szóbelire.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
