Ilyen eredményt értek el a negyedikesek az előző években a központi írásbelin

Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.

A 2025-ös központi írásbeli felvételin a 4. évfolyamosok összességében jobb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban. Összesen 6545-en írták meg az írásbelit, melynek átlaga 71,4 pont lett.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

Így alakultak tantárgyanként a pontok:

Magyar nyelv:

  • 6540 dolgozat
  • 35,8 pontos átlag

Matematika:

  • 6545 dolgozat
  • 35,7 pontos átlag

Az adatok alapján ezzel szemben a 2024-es központi írásbeli valamivel nehezebbnek bizonyult, különösen magyarból. Abban az évben a 6466 negyedikes - aki megírta a központit - átlagosan 67,0 pontot ért el:

Magyarból ez 30,1 pontos, matekból pedig 36,9 pontos átlagot jelent.

Középiskolai felvételi 2026

Ennyi pont kellett 2025-ben a szóbelikhez az elitgimnáziumokban

A legnépszerűbb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében a központi írásbeli eredménye kulcsszerepet játszik abban, hogy egy diák egyáltalán eljuthat-e a szóbeli felvételire. Több elitgimiben gyakorlatilag már ez az egy dolgozat eldönti a továbbjutást.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban például az angol tagozatra jelentkező negyedikeseket 2025-ben 89 ponttól hívták be szóbelizni a magyar és a matematika központi írásbeli összpontszáma alapján. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az általános képzésen 82 pontos eredmény kellett a továbbjutáshoz, itt a magyar és a matematika pontszáma azonos súllyal számít.

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban eltérő pontszámítással dolgoznak: a matematika eredményét háromszoros, a magyarét kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ennek megfelelően 2025-ben 211 pont volt az a határ (a megszerezhető 250-ből), amelytől a negyedikesek behívást kaptak a szóbelire.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.