Ilyen eredményt értek el a negyedikesek az előző években a központi írásbelin

Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.

A 2025-ös központi írásbeli felvételin a 4. évfolyamosok összességében jobb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban. Összesen 6545-en írták meg az írásbelit, melynek átlaga 71,4 pont lett.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

Így alakultak tantárgyanként a pontok:

Magyar nyelv:

  • 6540 dolgozat
  • 35,8 pontos átlag

Matematika:

  • 6545 dolgozat
  • 35,7 pontos átlag

Az adatok alapján ezzel szemben a 2024-es központi írásbeli valamivel nehezebbnek bizonyult, különösen magyarból. Abban az évben a 6466 negyedikes - aki megírta a központit - átlagosan 67,0 pontot ért el:

Magyarból ez 30,1 pontos, matekból pedig 36,9 pontos átlagot jelent.

Ennyi pont kellett 2025-ben a szóbelikhez az elitgimnáziumokban

A legnépszerűbb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében a központi írásbeli eredménye kulcsszerepet játszik abban, hogy egy diák egyáltalán eljuthat-e a szóbeli felvételire. Több elitgimiben gyakorlatilag már ez az egy dolgozat eldönti a továbbjutást.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban például az angol tagozatra jelentkező negyedikeseket 2025-ben 89 ponttól hívták be szóbelizni a magyar és a matematika központi írásbeli összpontszáma alapján. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az általános képzésen 82 pontos eredmény kellett a továbbjutáshoz, itt a magyar és a matematika pontszáma azonos súllyal számít.

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban eltérő pontszámítással dolgoznak: a matematika eredményét háromszoros, a magyarét kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ennek megfelelően 2025-ben 211 pont volt az a határ (a megszerezhető 250-ből), amelytől a negyedikesek behívást kaptak a szóbelire.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.