Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
2025-ben a BME-n jelentős különbség mutatkozott a nemek arányában az egyes munkakörök között: míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók mindössze 20 százaléka volt nő, addig az adminisztrációs területen (nem oktatási) 67 százalék volt a női munkavállaló.
Az egyetem december 15-ei ülésén - Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes előterjesztésére - egyhangúlag támogatták a BME Nemek közötti egyenlőségi tervét a 2026 és 2029 közötti időszakra.

A dokumentum egy stratégiai keret, amelyet évente konkrét cselekvési tervek egészítenek ki. Ezek határozzák meg, milyen lépéseket tesz az egyetem a nemek közti egyenlőség előmozdítására. A terv öt fő területre fókuszál:
Az egyetem adatai szerint bár az oktatók és hallgatók körében összességében kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vezetői és professzori pozíciókban továbbra is a férfiak vannak többségben. Ez arra utalhat, hogy a tudományos és vezetői karrierutak nem mindenki számára egyformán járhatók.

Pozitív változás ugyanakkor, hogy az elmúlt években nőtt a nők aránya a Szenátusban, emelkedett a női dékánhelyettesek száma, és 2025-ben női dékánt is választottak. A cél most az, hogy ez a tendencia hosszú távon is fennmaradjon, és csökkenjen az a jelenség, amely miatt tehetséges nők hagyják el az akadémiai pályát.
Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A BME ezért új programokkal és támogatásokkal ösztönzi a nőket arra, hogy nagyobb számban jelentkezzenek vezetői pozíciókra, valamint arra törekszik, hogy az egyetemi testületekben és rendezvényeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek képviselete.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.