A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.

2025-ben a BME-n jelentős különbség mutatkozott a nemek arányában az egyes munkakörök között: míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók mindössze 20 százaléka volt nő, addig az adminisztrációs területen (nem oktatási) 67 százalék volt a női munkavállaló.

Az egyetem december 15-ei ülésén - Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes előterjesztésére - egyhangúlag támogatták a BME Nemek közötti egyenlőségi tervét a 2026 és 2029 közötti időszakra.

 

BME

A dokumentum egy stratégiai keret, amelyet évente konkrét cselekvési tervek egészítenek ki. Ezek határozzák meg, milyen lépéseket tesz az egyetem a nemek közti egyenlőség előmozdítására. A terv öt fő területre fókuszál:

  1. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel terén
  2. A munka és a magánélet egyensúlyának támogatása
  3. A nemek közötti egyensúlyra való törekvés a vezetésben, a döntéshozatalban és a képviseletben
  4. A zaklatás és hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések alkalmazása és az inkluzív intézményi kultúra támogatása
  5. A nemi dimenziók integrálása a kutatás és az oktatás tartalmába

Az egyetem adatai szerint bár az oktatók és hallgatók körében összességében kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vezetői és professzori pozíciókban továbbra is a férfiak vannak többségben. Ez arra utalhat, hogy a tudományos és vezetői karrierutak nem mindenki számára egyformán járhatók.

 

BME

Pozitív változás ugyanakkor, hogy az elmúlt években nőtt a nők aránya a Szenátusban, emelkedett a női dékánhelyettesek száma, és 2025-ben női dékánt is választottak. A cél most az, hogy ez a tendencia hosszú távon is fennmaradjon, és csökkenjen az a jelenség, amely miatt tehetséges nők hagyják el az akadémiai pályát.

Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?

A BME ezért új programokkal és támogatásokkal ösztönzi a nőket arra, hogy nagyobb számban jelentkezzenek vezetői pozíciókra, valamint arra törekszik, hogy az egyetemi testületekben és rendezvényeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek képviselete.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.