Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
2025-ben a BME-n jelentős különbség mutatkozott a nemek arányában az egyes munkakörök között: míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók mindössze 20 százaléka volt nő, addig az adminisztrációs területen (nem oktatási) 67 százalék volt a női munkavállaló.
Az egyetem december 15-ei ülésén - Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes előterjesztésére - egyhangúlag támogatták a BME Nemek közötti egyenlőségi tervét a 2026 és 2029 közötti időszakra.

A dokumentum egy stratégiai keret, amelyet évente konkrét cselekvési tervek egészítenek ki. Ezek határozzák meg, milyen lépéseket tesz az egyetem a nemek közti egyenlőség előmozdítására. A terv öt fő területre fókuszál:
Az egyetem adatai szerint bár az oktatók és hallgatók körében összességében kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vezetői és professzori pozíciókban továbbra is a férfiak vannak többségben. Ez arra utalhat, hogy a tudományos és vezetői karrierutak nem mindenki számára egyformán járhatók.

Pozitív változás ugyanakkor, hogy az elmúlt években nőtt a nők aránya a Szenátusban, emelkedett a női dékánhelyettesek száma, és 2025-ben női dékánt is választottak. A cél most az, hogy ez a tendencia hosszú távon is fennmaradjon, és csökkenjen az a jelenség, amely miatt tehetséges nők hagyják el az akadémiai pályát.
Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A BME ezért új programokkal és támogatásokkal ösztönzi a nőket arra, hogy nagyobb számban jelentkezzenek vezetői pozíciókra, valamint arra törekszik, hogy az egyetemi testületekben és rendezvényeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek képviselete.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.