A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.

2025-ben a BME-n jelentős különbség mutatkozott a nemek arányában az egyes munkakörök között: míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók mindössze 20 százaléka volt nő, addig az adminisztrációs területen (nem oktatási) 67 százalék volt a női munkavállaló.

Az egyetem december 15-ei ülésén - Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes előterjesztésére - egyhangúlag támogatták a BME Nemek közötti egyenlőségi tervét a 2026 és 2029 közötti időszakra.

 

BME

A dokumentum egy stratégiai keret, amelyet évente konkrét cselekvési tervek egészítenek ki. Ezek határozzák meg, milyen lépéseket tesz az egyetem a nemek közti egyenlőség előmozdítására. A terv öt fő területre fókuszál:

  1. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel terén
  2. A munka és a magánélet egyensúlyának támogatása
  3. A nemek közötti egyensúlyra való törekvés a vezetésben, a döntéshozatalban és a képviseletben
  4. A zaklatás és hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések alkalmazása és az inkluzív intézményi kultúra támogatása
  5. A nemi dimenziók integrálása a kutatás és az oktatás tartalmába

Az egyetem adatai szerint bár az oktatók és hallgatók körében összességében kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vezetői és professzori pozíciókban továbbra is a férfiak vannak többségben. Ez arra utalhat, hogy a tudományos és vezetői karrierutak nem mindenki számára egyformán járhatók.

 

BME

Pozitív változás ugyanakkor, hogy az elmúlt években nőtt a nők aránya a Szenátusban, emelkedett a női dékánhelyettesek száma, és 2025-ben női dékánt is választottak. A cél most az, hogy ez a tendencia hosszú távon is fennmaradjon, és csökkenjen az a jelenség, amely miatt tehetséges nők hagyják el az akadémiai pályát.

Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?

A BME ezért új programokkal és támogatásokkal ösztönzi a nőket arra, hogy nagyobb számban jelentkezzenek vezetői pozíciókra, valamint arra törekszik, hogy az egyetemi testületekben és rendezvényeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek képviselete.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.