Hóval borított tetők, elcsendesedett udvarok és időtlen egyetemi falak – különleges téli arcát mutatta meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek kampusza a friss havazás után szinte mesevilággá változott.
Igazán hangulatos, téli képeket osztott meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a friss hó fehérbe öltöztette az intézmény ikonikus épületeit, új perspektívából megmutatva a BME jól ismert tereit.
A képeken a lágymányosi campus egyik legjelentősebb épülete, a Műegyetem elsőként felépült háza is feltűnik. Az 1901 és 1904 között, Ziegler Győző tervei alapján megvalósult épület nemcsak történelmi jelentőségű, hanem ma is aktív része az egyetem életének: a Szent Gellért téren álló falak között jelenleg a vegyész- és biomérnöki képzés zajlik.
A téli hangulatot tovább erősítik a BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár által megosztott fotók is. A havas épület olyan látványt teremtenek, mintha a képek nem is Budapesten, hanem egy varázslóiskola udvarán, talán a Roxfortban készültek volna.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
