Sok szülőben és diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbeli vizsga megírása automatikusan együtt jár-e a gimnáziumi jelentkezéssel. Az alábbiakban tisztázzuk, mi kötelező, és mi csupán lehetőség.
Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.
A sikeres felvételi titka a sok gyakorlás. Január 24-ig még van idő. Összeszedtük az elmúlt évek feladatsorait, amelyekhez nagyon hasonlót fognak írni jövőre is a negyedikesek.
Nem mindegy, hogy a szülő, mivel indokolja, hogy a gyerekének miért lenne jó, hogy még egy évet az óvodában maradjon.
Ha gimnáziumban szeretnétek folytatni a tanulmányaitok az általános iskola után, kell majd választanotok egy második idegen nyelvet a már meglévő angol vagy német mellé. Mutatjuk, mi a választék a HVG 2026-os középiskolai rangsora szerint az ország öt legjobb gimnáziumában.
Csak a legkiválóbb pedagógusok részesülhetnek a díjban, amelynek odaítéléséről rangos szakmai zsűri dönt.
A komlói kézilabda munkacsarnokot három év csúszással adták át idén szeptemberben és azóta alig használják. A létesítmény fenntartása milliós összegekbe kerül, miközben az átadás óta mindössze 22 testnevelés óra zajlott benne, ami csak töredéke a költségeknek.
Már több pedagógus használ innovatív módszereket az elsősök fejlesztésére, ezek azonban szinte teljesen kiszorulnak a tanórákról. Egy friss kutatás arra is rávilágított, hogy éppen azok a tanítók kerülnek mentálisan nehezebb helyzetbe, akik bátran újítanak – mert az elvárásrendszerrel mennek szembe.
A Tanítsunk Magyarországért! programban jövőre várhatóan legalább 1200 egyetemista vesz majd részt a hátrányos helyzetű általános iskolások támogatásában.
Balogh Sára hat éven át tartó gimnáziumi élményeit idézi fel egy elit középiskolából, ahol a teljesítmény ára gyakran a félelem, a szorongás és a megszégyenítés volt. A cikk megrázó pontossággal mutatja be, mit tesz egy gyerekközösséggel a folyamatos megfelelési kényszer, és miért lenne fontos újragondolni a „versenyistálló” típusú iskolák módszereit.
Harminc különböző országban mérték fel, mik voltak az emberek kedvenc és legkevésbé kedvelt tantárgyai.
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Közelebb van az időpontja, mint gondolnátok.
A középiskolai felvételi során a jelentkezési listátok összeállításakor szempont lehet az is, hogy milyenek lettek a kompetenciamérések, a középszintű érettségik és az emelt szintű érettségik eredményei. Szerencsére ezeket nem kell iskolánként összekeresgetni, a HVG 2026-os középiskolai rangsorában szerepelnek a 100 legjobb gimnázium leírásaiban.
A szakképzésben tanuló diákok jelentkezését várják a versenyre.
Helyesírás, betűrend, összetett szavak. Mutatjuk, milyen témakörökre számíthattok a központi írásbelin, ha nyolcosztályos középiskolába készültök.
Ezen a napon nem lehet sem bejegyzést közzétenni, sem hozzászólást írni vagy posztokat lájkolni a legfontosabb szülői érdekképviseleti közösség Facebook-csoportjában.
„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
A kedden megjelent Magyar Közlöny hosszú listát közölt iskolai, óvodai és bölcsődei beruházásokról – többnyire konkrét határidők nélkül. A felsorolásban több olyan intézmény is szerepel, amely évek óta sürgős felújításra vár. Kecskeméten egy általános iskolában már egyszer meg is kezdődtek a munkálatok, amelyeket később „átütemeztek."
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
