Ezekre a témakörökre számíthattok a központi írásbelin magyarból, ha nyolcosztályos gimnáziumba készültök

Helyesírás, betűrend, összetett szavak. Mutatjuk, milyen témakörökre számíthattok a központi írásbelin, ha nyolcosztályos középiskolába készültök.

  • Székács Linda

2026. január 24-én írják a negyedikesek, hatodikosok és azok a nyolcadikosok a központi írásbelit magyarból és matekból, akik olyan középiskolába szeretnének bekerülni, ahol ez felvételi követelmény. Mutatjuk, mit kérhetnek számon a magyar feladatsorokban, ha nyolcosztályos gimnáziumba készültök.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatsor a 2020-as NAT kerettanterv 1–2. évfolyamos teljes, valamint a 3–4. évfolyamos magyar nyelv és irodalom tananyag meghatározott témaköreit tartalmazza. Ezek a következők:

  • Helyesírás: cselekvést, történést kifejező szavak idejének írása; magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése; j hang jelölése; mondat helyesírása; tulajdonnevek helyes írása (személy-, állat-, földrajzi nevek); összeolvadás és hasonulás (tj, lj, dj, nj, dt, ts betűkapcsolatok); fokozott alakok írása.
  • Hangalak és jelentés: rokon értelmű, ellentétes és egyjelentésű szavak felismerése.
  • Betűrend: azonos és különböző kezdőbetűjű szavak helyes betűrendbe sorolása; elválasztási szabályok alkalmazása.
  • Állandósult szókapcsolatok: szólások, közmondások értelmezése.
  • Összetett szavak: felismerése és alkotása.
  • Szójelentés és szófajismeret: élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, tulajdonságok, mennyiségek kifejezése és fokozása; toldalékos formák felismerése szövegben.
  • Igeidők felismerése: múlt, jelen és jövő cselekvések megkülönböztetése.
  • Mondatvégi írásjelek: pont, kérdőjel, felkiáltójel helyes használata.

Hogy a hatosztályos középiskolákba készülő hatodikosok és a kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok milyen témaköröket kaphatnak a központi írásbeli felvételiben, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.