Nem mindegy, hogy a szülő, mivel indokolja, hogy a gyerekének miért lenne jó, hogy még egy évet az óvodában maradjon.
Ha egy ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és a szülei nem kérvényezik a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatalnál , akkor szeptemberben el kell kezdenie az iskolát, ha érett rá, ha nem. A mostani tanévben erre 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek.
Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.
Ugyan hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé a szülő nem csatol semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Azonban nem mindegy, hogy ki milyen érvekkel támasztja alá, hogy a gyerekének még egy évet az oviban kellene maradnia.
A Szülői Hang, hogy megkönnyítse az érintett szülők helyzetét, készített egy segédletet, amelyben összeszedték azokat az érveket is, amiket nem feltétlen érdemes beleírni a kérvénybe. Ezek legfeljebb több, más erős indokok kiegészítéseképpen segíthetnek, önmagukban nagy eséllyel kevésnek bizonyulnak.
Hoztunk néhány példát, melyeket nem feltétlen
Hogy milyen veszélye van annak, ha egy ovis túl korán kezdi meg az iskolát, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
