Plusz egy év ovi: 3 indok, amit nem igazán érdemes beleírni a szülői kérvénybe

Nem mindegy, hogy a szülő, mivel indokolja, hogy a gyerekének miért lenne jó, hogy még egy évet az óvodában maradjon.

Ha egy ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és a szülei nem kérvényezik a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatalnál , akkor szeptemberben el kell kezdenie az iskolát, ha érett rá, ha nem. A mostani tanévben erre  2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek.

Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.

Ugyan hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé a szülő nem csatol semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Azonban nem mindegy, hogy ki milyen érvekkel támasztja alá, hogy a gyerekének még egy évet az oviban kellene maradnia.

A Szülői Hang, hogy megkönnyítse az érintett szülők helyzetét, készített egy segédletet, amelyben összeszedték azokat az érveket is, amiket nem feltétlen érdemes beleírni a kérvénybe. Ezek legfeljebb több, más erős indokok kiegészítéseképpen segíthetnek, önmagukban nagy eséllyel kevésnek bizonyulnak.

Hoztunk néhány példát, melyeket nem feltétlen

  1. Nem érte el az iskolakezdéshez szükséges magasságot, testsúlyt.
  2. Nagyon fáradékony, délután még aludnia kell.
  3. Gyakran egyedül játszik, nehezen kerül kapcsolatba más gyerekekkel, felnőttekkel.

Hogy milyen veszélye van annak, ha egy ovis túl korán kezdi meg az iskolát, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.