Sok szülőben és diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbeli vizsga megírása automatikusan együtt jár-e a gimnáziumi jelentkezéssel. Az alábbiakban tisztázzuk, mi kötelező, és mi csupán lehetőség.
A központi írásbelit - évfolyamtól függetlenül - minden középiskolába készülő diák 2026. január 24-én írja meg magyarból és matematikából. A vizsgára egységesen december 1-jéig kell jelentkezni.
Ha azonban negyedikesek vagy hatodikosok vagytok, semmi sem kötelező: a vizsga ebben az életkorban kizárólag egy lehetőség. Akkor is részt vehettek rajta, ha egyszerűen szeretnétek kipróbálni magatokat egy valós vizsgahelyzetben, hiszen a középiskolai jelentkezési lapokat csak a központi felvételi után kell beadni.
Középiskolai felvételi 2026: ilyen szabályok vonatkoznak a kézírásra a központi írásbelin
Érdemes lehet megírnotok a központi írásbelit akkor is, ha még bizonytalanok vagytok abban, hogy jövőre gimnáziumban folytatnátok-e a tanulmányaitokat. A vizsga után továbbra is dönthettek úgy, hogy maradtok a jelenlegi általános iskolátokban – a lehetőség nyitva marad.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
