Sok diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbelin folyóírással vagy nyomtatott betűkkel érdemes-e írni. Mutatjuk, mit mond erről az Oktatási Hivatal.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középiskolai felvételi vizsgán nincs előírva, milyen írásmóddal kell kitölteni a feladatlapokat. A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek sem a betűtípusról, sem arról, hogy a diákoknak folyóírással vagy nyomtatott betűkkel kellene dolgozniuk.
Mutatjuk, átlagosan hány pontot értek el a diákok a 2025-ös központi írásbelin
A vizsgázók tehát bármilyen kézírást használhatnak, de fontos, hogy a szöveg egyértelmű és helyesírásilag pontos legyen. Külön figyelni kell az ékezetek hosszára, a nagy kezdőbetűkre, a szóközökre és minden olyan részletre, ami befolyásolja a helyesírást.
A hivatal arról is tájékoztat, hogy a felvételizőnek olyan írásmódot kell választania, amely alapján minden helyesírási kérdés egyértelműen eldönthető. Ha a betűforma vagy az írásmód miatt a vizsgadolgozat nem olvasható, illetve nehezen értelmezhető, az hibás megoldásnak számít.
Különösen a fogalmazási feladatnál érdemes ügyelni az íráskép tisztaságára. Ha a nyomtatott betűs írásmód annyira eltér a megszokott formától, hogy a szöveg nehezen olvasható, a dolgozat írásképére akár 0 pont is adható.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
