A komlói kézilabda munkacsarnokot három év csúszással adták át idén szeptemberben és azóta alig használják. A létesítmény fenntartása milliós összegekbe kerül, miközben az átadás óta mindössze 22 testnevelés óra zajlott benne, ami csak töredéke a költségeknek.
Az Átlátszó feltárta, hogy mennyire alacsony a sportcsarnok kihasználtsága, és hogy havonta mekkora veszteséget jelent az üzemeltetése.
Az eredetileg 2022 végére tervezett csarnokot végül csak 2025 szeptemberében adták át. A kivitelezés során a költségek is jelentősen emelkedtek: a PESZTER Kft.-vel 2020 decemberében kötött szerződés nettó 1 020 512 187 forintról végül 1 192 066 536 forintra nőtt. A csúszás fő oka az volt, hogy a csarnok területének „dél-délkeleti, meredek rézsűs területét” meg kellett erősíteni, különben „az épület rácsúszott volna az ott található garázssorra”. A stabilizálásra gabion-támfalat építettek, amely idén áprilisban „kihasasodott”, de a minisztérium szerint „csak esztétikai probléma” volt, és a helyreállítás megtörtént.
40 milliárdból épül diáknegyed Dunakeszin
Bár a csarnok elkészült, a gyakorlatban alig használják. Az NSÜ-től megtudta az Átlátszó, hogy „a Komlói Kézilabda Munkacsarnok átadását követően, 2025. szeptember–október időszakában szolgáltatási szerződés alapján 22 órányi testnevelés órát tartottak a létesítményben”. Ez nagyjából 500 ezer forint bevételt jelent, miközben a havi üzemeltetési költség bruttó 7,3 millió forint, vagyis két hónap alatt a csarnok több mint 14 millió forintos veszteséget termelt.
Vívóakadémia építését tervezik Budapesten
Az Átlátszó cikke szerint még nehéz megmondani, hogy miért ennyire alacsony a kihasználtság ugyanis a Szilvási Általános Iskolához tartozó udvar egy részén felépített épület bérlése jóval drágább, mint a belvárosi, központi helyen található Komlói Sportközponté. Ott ugyanis a terembérleti díj nem 24 ezer, hanem csak 15 ezer forint óránként. Emellett az iskoláknak saját tornatermeik vannak, így ritkán veszik igénybe a külső csarnokot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
