Két hónap alatt mindössze 22 tesiórát tartottak a 7 millióért működtetett kézicsarnokban

A komlói kézilabda munkacsarnokot három év csúszással adták át idén szeptemberben és azóta alig használják. A létesítmény fenntartása milliós összegekbe kerül, miközben az átadás óta mindössze 22 testnevelés óra zajlott benne, ami csak töredéke a költségeknek.

Az Átlátszó feltárta, hogy mennyire alacsony a sportcsarnok kihasználtsága, és hogy havonta mekkora veszteséget jelent az üzemeltetése.

Az eredetileg 2022 végére tervezett csarnokot végül csak 2025 szeptemberében adták át. A kivitelezés során a költségek is jelentősen emelkedtek: a PESZTER Kft.-vel 2020 decemberében kötött szerződés nettó 1 020 512 187 forintról végül 1 192 066 536 forintra nőtt. A csúszás fő oka az volt, hogy a csarnok területének „dél-délkeleti, meredek rézsűs területét” meg kellett erősíteni, különben „az épület rácsúszott volna az ott található garázssorra”. A stabilizálásra gabion-támfalat építettek, amely idén áprilisban „kihasasodott”, de a minisztérium szerint „csak esztétikai probléma” volt, és a helyreállítás megtörtént.

40 milliárdból épül diáknegyed Dunakeszin

Bár a csarnok elkészült, a gyakorlatban alig használják. Az NSÜ-től megtudta az Átlátszó, hogy „a Komlói Kézilabda Munkacsarnok átadását követően, 2025. szeptember–október időszakában szolgáltatási szerződés alapján 22 órányi testnevelés órát tartottak a létesítményben”. Ez nagyjából 500 ezer forint bevételt jelent, miközben a havi üzemeltetési költség bruttó 7,3 millió forint, vagyis két hónap alatt a csarnok több mint 14 millió forintos veszteséget termelt.

Facebook

Vívóakadémia építését tervezik Budapesten

Az Átlátszó cikke szerint még nehéz megmondani, hogy miért ennyire alacsony a kihasználtság ugyanis a Szilvási Általános Iskolához tartozó udvar egy részén felépített épület bérlése jóval drágább, mint a belvárosi, központi helyen található Komlói Sportközponté. Ott ugyanis a terembérleti díj nem 24 ezer, hanem csak 15 ezer forint óránként. Emellett az iskoláknak saját tornatermeik vannak, így ritkán veszik igénybe a külső csarnokot.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.