105 iskolába terveznek mászófalat építeni, az elsőt Cegléden adták át

Az idei tanévben több mint száz általános iskolába és középiskolába épülhet boulder típusú mászóval állami támogatással. Az első elkészült, amit a ceglédi Unghváry László Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskolában adtak át.

Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság által bejelentett program célja, hogy a fiatalokat a képernyő előtt töltött órák után aktív mozgásra ösztönözze.

Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár az ünnepélyes átadón elmondta, hogy az országos programban részt vevő iskolákat szakmai támogatással is segítik. A Hópárduc Alapítvány tizenkét részes videósorozata az Aktív Magyarország YouTube-csatornáján elérhető, hogy a tanárok falmászás órákat tarthassanak. Emellett a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséggel együttműködve négy turnusban száz-százhúsz tanár képzését szervezték meg, hogy felkészülten tudják vezetni az órákat.

 

A mozgásszegény életmód problémái

Az államtitkár kiemelte: a középiskolások átlagosan hét-nyolc órát töltenek képernyő előtt, ami kevesebb alváshoz, romló fizikai állapothoz, testsúlynövekedéshez és csökkenő tudásszinthez vezet. Szerinte a megoldás, ha a sportolást élménnyé tudják tenni, és minden gyerek megtalálja a számára vonzó sportágat, a mászás pedig minden izomcsoportot fejleszt.

Elindulhatnak a falmászás órák

Baranyi Tibor, az iskola igazgatója szerint régóta céljuk a testnevelés új mozgásformákkal történő változatosabbá tétele. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ 5 millió forint támogatást nyújtott, a Ceglédi Szakképzési Centrum pedig saját forrásból 800 ezer forintot biztosított. Két testnevelő tanár elvégezte a mászó-oktató instruktorképzést, így szakmailag megfelelő órákat tudnak tartani, és versenyfelkészítés is folyhat. A mászófal a centrum többi tagintézménye számára is elérhető tanórán kívüli foglalkozások keretében, valamint a városi nyitott tornaterem programban alkalomszerűen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.