Több mint száz iskolában épülhet mászófal a következő tanévbe

A kezdeményezés célja, hogy a diákok örömmel mozogjanak az iskolában.

  • Eduline/MTI

Akár 105 általános és középiskolában is mászófal épülhet a 2025/26-os tanévre – tette közzé az MTI az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság bejelentését. A cél az élményalapú testnevelés és mozgás a mindennapokban.

Miért nem jó a szervezetnek ebéd után tesizni?

A közlemény szerint a program keretében úgynevezett boulder falakat alakítanak ki az intézményekben. Ezek olyan mászófelületek, amelyeket alacsony magasságuk miatt nem igényelnek kötélbiztosítást, mégis biztonságosak.

Az államtitkárság közlése szerint a 105 nyertes iskola országszerte, szinte minden vármegyében megtalálható. A tervek szerint 2,7 és 3,5 méter magas falak épülnek, amelyek több nehézségi szintet is kínálnak a diákoknak. A támogatás nemcsak a falak kialakítását, hanem az esést tompító szivacsok beszerzését is magában foglalja.

A fejlesztésekre az intézmények maximum 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. A projekt hazai forrásból valósul meg, a szakmai hátteret pedig a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség biztosítja – ők a pedagógusok képzését is vállalják.

Nem véletlen, hogy világszerte egyre népszerűbb a falmászás, hiszen az olimpiai sporttá vált mozgásforma nemcsak fizikailag edzi a testet – különösen a törzs és a felsőtest izomzatát –, de fejleszti a koordinációt, a koncentrációt, a problémamegoldó gondolkodást, és az önbizalomnak is jót tesz. A kezdeményezés célja, hogy a diákok örömmel mozogjanak az iskolában – akár testnevelés órán, akár azon kívül.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.