Amellett, hogy kevesebb idejük jut az étkezésre azoknak a diákoknak, akiknek rögtön az ebédszünetet követően kell testnevelés órára menniük, az étkezést követő sportolás a szervezetüknek sem tesz jót.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a diákok többségének mindössze 10-20 perce jut arra, hogy megebédeljen. Ebbe az időtartamba kell belesűríteniük azt, hogy összepakoljanak, lemenjenek az ebédlőbe, kivárják a sorukat, elfogyasszák az ebédet, majd felkészüljenek a következő órájukra.
Kb 20 perc. Lemegy. Sorba áll. Kiszolgálják. Megeszi. Leadja a tálcát. Ha a konyhásak tempósan dolgoznak, akkor belefér a szünetbe. Ha nem, akkor késnek az óráról
- írta egy érintett.
Szerencsétlenebb helyzetben vannak azok a diákok, akiknek az ebédszünetet követően testnevelés órára kell menniük, hiszen nekik az átöltözést is bele kell sűríteniük az alapból nagyon sűrű programba. Mindemellett pedig a szervezet számára megterhelő, kifejezetten egészségtelen étkezést követően sportolni.
Enyedi Csaba, a közétkeztetésért felelős HunGast kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban az Eduline-nak azt mondta; az ebéd utáni sportolás "az emésztést gyakorlatilag ellehetetleníti."
"Az emberi szervezet anyagcserefolyamatai során messze-messze a legnagyobb energiaigényű művelet az emésztés. Az energiafelhasználáson kívül persze még egy rakás bonyolult tevékenységet is végez a szervezet közben, nem beszélve a vér-és egyéb testnedvek kulcsfontosságú szerepéről – amelyeknek akkor éppen a tápcsatorna környékén van dedikált tennivalójuk. Egy aktív mozgás során azonban a vérnek például az izmokban a helye, méghozzá intenzitástól függően nagyobb mennyiségben, mint alacsonyabb esetén. Eközben az épp csak gyomorba jutó étel bizony gyakorlatilag „vár a sorára”, ami korántsem ideális állapot"
- nyilatkozta.
Nem véletlenül szól számos kutatás arról, hogy érdemes minimum egy órát várni étkezés után az olyan sporttevékenységeket megelőzően, mint a golfozás vagy a súlyzós edzés, míg a futás, kerékpározás, úszás előtt 1,5-3 órára van szüksége a szervezetnek a korábban bevitt főétkezés megemésztésére.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
