Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re

A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.

  • Rodler Lili

Egy friss tanulmány szerint világszerte minden hatodik gyerek és serdülőkorú túlsúlyos vagy elhízott lesz 2050-re. Ez nagyjából az összes gyerek egyharmadát jelenti – fogalmazták meg az EurekAlert-ön a The Lancet publikációja alapján. A jelentésben feltüntetett becslés alapján túlsúlyos 385 millió fiatal, kórosan elhízott pedig 360 millió gyerek lesz a következő 25 évben.

1990 és 2021 között, az 5-24 év közöttiek tekintetében, a súlyos elhízási arány globálisan megháromszorozódott. A vizsgált időintervallumban 244 százalékkal nőtt a korábban mértekhez képest, így a jelentésben szereplő adatok szerint akkor 174 millió fiatalt érint az elhízás. Ez azt jelenti, hogy az eddigi megközelítések, amik az elhízás megfékezésére jöttek létre, szépen sorban kudarcot vallanak.

2021-ben 493 millió gyerek és serdülő volt túlsúlyos vagy kórosan elhízott.

„Ez az óriási teher nemcsak az egészségügyi rendszert és a gazdaságot sújtja, hanem a magas testtömegindexhez társuló szövődmények, például a cukorbetegség, a rák, a szívproblémák, a légzési és termékenységi gondok, a mentális egészségügyi kihívások negatív hatással lesznek a gyerekekre és a serdülőkre is, akár évtizedeken keresztül is kihathatnak az unokáink életminőségére” – mondta a hírportálnak dr. Jessica Kerr, a tanulmány egyik szerzője.

Hozzátette, hogy bár a jelenlegi politikák kudarcba fulladtak, és nincs is globális fellépés a gyerekkori elhízás ellen, az eredmények azt mutatják: ez az intenzív romlás elkerülhető, ha 2030-ig kitalálunk valami hatékony megközelítést.

Össze kell fogni a változásért

Az előrejelzéseket 204 ország elemzése alapján készítették el. Ezek azt mutatták, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, a Cook-szigeteken, Nauruban és Tongában lesz a legnagyobb az elhízottak arányának növekedése, míg Kínában, Egyiptomban, Indiában és az Egyesült Államokban lesz a legtöbb elhízott gyermek és serdülő 2050-re.

A kutatók szerint többet nem hibáztathatjuk az embereket egyéni döntéseikért, és meg kell követelni a kormányoktól, hogy fokozzák a szabályozásokat a cukros italokkal, gyorsételekkel kapcsolatban, és finanszírozzák az egészséges étkezést az iskolákban.

„Sürgős politikai reform nélkül az elhízás felé való átmenet különösen gyors lesz Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ott, ahol a növekedés a magas népességszámmal és korlátozott erőforrásokkal jár együtt” – mondta dr. Kerr.

Azt is kiemelte, hogy az idősebb, 15-24 év közötti serdülő lányok, akik reproduktív korukba lépnek, kiemelt populációt jelentenek a beavatkozások szempontjából. „A serdülő lányokra kell összpontosítani, ha el akarjuk kerülni az elhízás, a krónikus betegségek, valamint a súlyos pénzügyi és társadalmi költségek generációkon keresztüli átörökítését”

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.