Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re

A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.

  • Rodler Lili

Egy friss tanulmány szerint világszerte minden hatodik gyerek és serdülőkorú túlsúlyos vagy elhízott lesz 2050-re. Ez nagyjából az összes gyerek egyharmadát jelenti – fogalmazták meg az EurekAlert-ön a The Lancet publikációja alapján. A jelentésben feltüntetett becslés alapján túlsúlyos 385 millió fiatal, kórosan elhízott pedig 360 millió gyerek lesz a következő 25 évben.

1990 és 2021 között, az 5-24 év közöttiek tekintetében, a súlyos elhízási arány globálisan megháromszorozódott. A vizsgált időintervallumban 244 százalékkal nőtt a korábban mértekhez képest, így a jelentésben szereplő adatok szerint akkor 174 millió fiatalt érint az elhízás. Ez azt jelenti, hogy az eddigi megközelítések, amik az elhízás megfékezésére jöttek létre, szépen sorban kudarcot vallanak.

2021-ben 493 millió gyerek és serdülő volt túlsúlyos vagy kórosan elhízott.

„Ez az óriási teher nemcsak az egészségügyi rendszert és a gazdaságot sújtja, hanem a magas testtömegindexhez társuló szövődmények, például a cukorbetegség, a rák, a szívproblémák, a légzési és termékenységi gondok, a mentális egészségügyi kihívások negatív hatással lesznek a gyerekekre és a serdülőkre is, akár évtizedeken keresztül is kihathatnak az unokáink életminőségére” – mondta a hírportálnak dr. Jessica Kerr, a tanulmány egyik szerzője.

Hozzátette, hogy bár a jelenlegi politikák kudarcba fulladtak, és nincs is globális fellépés a gyerekkori elhízás ellen, az eredmények azt mutatják: ez az intenzív romlás elkerülhető, ha 2030-ig kitalálunk valami hatékony megközelítést.

Össze kell fogni a változásért

Az előrejelzéseket 204 ország elemzése alapján készítették el. Ezek azt mutatták, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, a Cook-szigeteken, Nauruban és Tongában lesz a legnagyobb az elhízottak arányának növekedése, míg Kínában, Egyiptomban, Indiában és az Egyesült Államokban lesz a legtöbb elhízott gyermek és serdülő 2050-re.

A kutatók szerint többet nem hibáztathatjuk az embereket egyéni döntéseikért, és meg kell követelni a kormányoktól, hogy fokozzák a szabályozásokat a cukros italokkal, gyorsételekkel kapcsolatban, és finanszírozzák az egészséges étkezést az iskolákban.

„Sürgős politikai reform nélkül az elhízás felé való átmenet különösen gyors lesz Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ott, ahol a növekedés a magas népességszámmal és korlátozott erőforrásokkal jár együtt” – mondta dr. Kerr.

Azt is kiemelte, hogy az idősebb, 15-24 év közötti serdülő lányok, akik reproduktív korukba lépnek, kiemelt populációt jelentenek a beavatkozások szempontjából. „A serdülő lányokra kell összpontosítani, ha el akarjuk kerülni az elhízás, a krónikus betegségek, valamint a súlyos pénzügyi és társadalmi költségek generációkon keresztüli átörökítését”

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.