Kínai vagy koreai - ezek közül az idegen nyelvek közül választhattok az ország öt legjobb középiskolájában

Ha gimnáziumban szeretnétek folytatni a tanulmányaitok az általános iskola után, kell majd választanotok egy második idegen nyelvet a már meglévő angol vagy német mellé. Mutatjuk, mi a választék a HVG 2026-os középiskolai rangsora szerint az ország öt legjobb gimnáziumában.

  • Székács Linda

Bár a legtöbb gimnáziumban az angol vagy német mellé csak spanyolt, franciát vagy olaszt választhattok, hiszen a ritkább idegen nyelvekből még kevesebb a nyelvtanár az országban, mint az itt felsoroltakból, azért vannak olyan intézmények, ahol bővebb a kínálat. Ilyenek az ország legjobb középiskolái, ahol esetenként akár oroszt, kínait vagy koreait is választhattok.

Mutatjuk, milyen idegen nyelveket tanítanak az öt legjobb hazai gimnáziumban:

  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium - angol, német, francia, orosz, kínai, koreai, spanyol, latin
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium - angol, német, franca, olasz, orosz, latin
  • Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium - angol, német, francia, olasz
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium - angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, kínai, latin
  • Lovassy László Gimnázium - angol, német, francia, spanyol

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.