Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki

„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.

A HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványában megjelent interjú körbejárja hogyan használható a mesterséges intelligencia a magyar közoktatásban, és milyen hatással lehet a tanárok és diákok mindennapjaira.

Merényi Ádám szerint a MI nem csupán a generatív nyelvi modellekre korlátozódik.

Segíthet a tanároknak a dolgozatok összeállításában és kiértékelésében, a diákok fejlődésének mérésében, vagy személyre szabott tananyag készítésében. A tanulók számára pedig gyorsan hozzáférhető információt ad, amelyhez korábban hosszas utánolvasás kellett volna.

Egy friss cseh felmérés szerint a diákok több mint fele használja már a MI-t a tanuláshoz, és minél idősebbek, annál gyakrabban élnek a lehetőséggel. A diákok kétharmada nem látja helyettesíthetőnek a tanárt, ami fontos dinamikát jelent a diák-tanár-MI háromszögben.

II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Baptista Általános Iskola és AMI Facebook

A tanároknak nyitottnak és bátornak kell lenniük

„Nem szabad azt gondolni, hogy már túl öregek hozzá, vagy nincs rá idejük. Érdemes a diákokkal együtt felfedezni a lehetőségeket” – fejtette ki Merényi. Fontos az is, hogy a pedagógusok tudják, miként beszélgessenek a tanítványokkal a technológia korlátairól és etikai kérdéseiről.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a tanári tekintélyt nem gyengíti a MI. „A pedagógus feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, eligazításuk, etikai irányelvekkel való ellátása, mentor- és coach-szerepük gyakorlása."

A közoktatásban jelenleg tiltják az iskolai mobilhasználatot, ami részben hátráltathatja a MI terjedését. „De ha a pedagógus felkészült, és tudja integrálni a technológiát az órákba, a rendelkezésre álló eszközök – laptopok és tabletek – nagy lehetőséget teremtenek a tanórán kívüli tanulás támogatására” – mondja Merényi.

Hogy néz ki a jövő iskolája?

Merényi szerint a közoktatásban a változások gyorsabban következhetnek be, mint gondolnánk: „Nem 10–20 év, hanem már 1–2 év múlva várhatók komoly változások. Beszélgethetünk a tankönyvekkel, a tanároknak avatárjai lesznek, a személyre szabott tömeggyártás, az automatizált adminisztráció és az egyetemi kutatások támogatása révén több idő marad a diákokra.”

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.