„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
A HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványában megjelent interjú körbejárja hogyan használható a mesterséges intelligencia a magyar közoktatásban, és milyen hatással lehet a tanárok és diákok mindennapjaira.
Merényi Ádám szerint a MI nem csupán a generatív nyelvi modellekre korlátozódik.
Segíthet a tanároknak a dolgozatok összeállításában és kiértékelésében, a diákok fejlődésének mérésében, vagy személyre szabott tananyag készítésében. A tanulók számára pedig gyorsan hozzáférhető információt ad, amelyhez korábban hosszas utánolvasás kellett volna.
Egy friss cseh felmérés szerint a diákok több mint fele használja már a MI-t a tanuláshoz, és minél idősebbek, annál gyakrabban élnek a lehetőséggel. A diákok kétharmada nem látja helyettesíthetőnek a tanárt, ami fontos dinamikát jelent a diák-tanár-MI háromszögben.
A tanároknak nyitottnak és bátornak kell lenniük
„Nem szabad azt gondolni, hogy már túl öregek hozzá, vagy nincs rá idejük. Érdemes a diákokkal együtt felfedezni a lehetőségeket” – fejtette ki Merényi. Fontos az is, hogy a pedagógusok tudják, miként beszélgessenek a tanítványokkal a technológia korlátairól és etikai kérdéseiről.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a tanári tekintélyt nem gyengíti a MI. „A pedagógus feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, eligazításuk, etikai irányelvekkel való ellátása, mentor- és coach-szerepük gyakorlása."
A közoktatásban jelenleg tiltják az iskolai mobilhasználatot, ami részben hátráltathatja a MI terjedését. „De ha a pedagógus felkészült, és tudja integrálni a technológiát az órákba, a rendelkezésre álló eszközök – laptopok és tabletek – nagy lehetőséget teremtenek a tanórán kívüli tanulás támogatására” – mondja Merényi.
Hogy néz ki a jövő iskolája?
Merényi szerint a közoktatásban a változások gyorsabban következhetnek be, mint gondolnánk: „Nem 10–20 év, hanem már 1–2 év múlva várhatók komoly változások. Beszélgethetünk a tankönyvekkel, a tanároknak avatárjai lesznek, a személyre szabott tömeggyártás, az automatizált adminisztráció és az egyetemi kutatások támogatása révén több idő marad a diákokra.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
