„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
A HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványában megjelent interjú körbejárja hogyan használható a mesterséges intelligencia a magyar közoktatásban, és milyen hatással lehet a tanárok és diákok mindennapjaira.
Merényi Ádám szerint a MI nem csupán a generatív nyelvi modellekre korlátozódik.
Segíthet a tanároknak a dolgozatok összeállításában és kiértékelésében, a diákok fejlődésének mérésében, vagy személyre szabott tananyag készítésében. A tanulók számára pedig gyorsan hozzáférhető információt ad, amelyhez korábban hosszas utánolvasás kellett volna.
Egy friss cseh felmérés szerint a diákok több mint fele használja már a MI-t a tanuláshoz, és minél idősebbek, annál gyakrabban élnek a lehetőséggel. A diákok kétharmada nem látja helyettesíthetőnek a tanárt, ami fontos dinamikát jelent a diák-tanár-MI háromszögben.
A tanároknak nyitottnak és bátornak kell lenniük
„Nem szabad azt gondolni, hogy már túl öregek hozzá, vagy nincs rá idejük. Érdemes a diákokkal együtt felfedezni a lehetőségeket” – fejtette ki Merényi. Fontos az is, hogy a pedagógusok tudják, miként beszélgessenek a tanítványokkal a technológia korlátairól és etikai kérdéseiről.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a tanári tekintélyt nem gyengíti a MI. „A pedagógus feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, eligazításuk, etikai irányelvekkel való ellátása, mentor- és coach-szerepük gyakorlása."
A közoktatásban jelenleg tiltják az iskolai mobilhasználatot, ami részben hátráltathatja a MI terjedését. „De ha a pedagógus felkészült, és tudja integrálni a technológiát az órákba, a rendelkezésre álló eszközök – laptopok és tabletek – nagy lehetőséget teremtenek a tanórán kívüli tanulás támogatására” – mondja Merényi.
Hogy néz ki a jövő iskolája?
Merényi szerint a közoktatásban a változások gyorsabban következhetnek be, mint gondolnánk: „Nem 10–20 év, hanem már 1–2 év múlva várhatók komoly változások. Beszélgethetünk a tankönyvekkel, a tanároknak avatárjai lesznek, a személyre szabott tömeggyártás, az automatizált adminisztráció és az egyetemi kutatások támogatása révén több idő marad a diákokra.”
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
