Véget nem érő SZFE ügy, őszi érettségik, iskolabezárások – ezek voltak a hét hírei

Az SZFE ügy egyre bonyolódik, a környező országokban sorra zárnak be az iskolák, az új törikönyvek vitás dolgokat tartalmaznak és elindult a keresztféléves felvételi is.

  • Eduline

Folytatódnak az iskolabezárások

Szlovákiában úgy döntöttek, hogy hétfőtől távoktatásban tanulnak a középiskolás diákok, az általános iskolák tanulóknak pedig kötelezővé teszik az arcmaszkok viselését oktatás közben. Kedden kiderült, hogy Csehországban is bezárják az iskolákat, a felsősök otthonról tanulnak majd. Az óvodákat az intézkedés nem érinti, azok továbbra is működni fognak. Szerbiában újból bezárhatják az iskolákat, ha a járvány súlyosbodik. Bukarestben is felkészültek az iskolák bezárására, de egyelőre még nem lépnek. Mindeközben nálunk, Pécsen 17 tanár és több osztály került karanténba. Szlovénia is újabb szigorításokat vezet be, jövő héttől zárnak az iskolák, jön a digitális tanrend.

Az SZFE ügy sem ért véget

Hétfőn elmaradt az egyeztetés az SZFE és Káel Csaba között, mivel a hallgatók is elmentek, az SZFE oktatóival tervezett első formális beszélgetésre. Nem sokkal később kiderült az egyetem új vezetése által kiadott közleményből, hogy az SZFE-n mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy együttműködik-e az új vezetéssel. Az SZFE oktatói közleményben reagáltak az őket ért vádakra, a vezetés mindeközben újabb eszközökkel igyekszik beszüntetni a sztrájkot és feloldani a blokádot, a kancellár kikapcsoltatta a netet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az internet lekapcsolása után az új vezetés lecserélte a zárakat abban a teremben, ahol az SZFE hallgatói eddig a fórumaikat tartották, elzárták a Színművészetisek elől az Ódry Színpadot. Az SZFE diákjai és oktatói az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a törvény felülvizsgálatát kérik a színművészetisek. Közben pénteken kiderült, hogy az új vezetés a járványra hivatkozva kiürítteti a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületeit. Szintén pénteken tartottak a hallgatók sajtótájékoztatót, melyen rengeteg támogató jelent meg. A kollégium lakói birtokvédelemért folyamodtak a helyi jegyzőhöz - mondták el. A diákok elutasítják az épületek kiürítéséről szóló rendelkezéseket, a blokádot megerősítették.

Marad a KRÉTA, nem létező finnugor rokonság, középiskolai rangsor

Az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez -  jelentette ki a héten Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár. Elmondta, hogy a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) három olyan tanárról tud, akik igazoltan koronavírus-fertőzés következtében haltak meg. A PSZ többször kérte a kormányt, teszteljék a tanárokat, az idősebb pedagógusokat pedig mentsék fel a munkavégzés alól. A PDSZ is készített egy felmérést, amelyben kikérték az oktatásban dolgozók véleményét a jelenlegi járványkezelésről. A felmérés bizonyítja, hogy milyen nagy a félelem az oktatásban dolgozók körében.

A tavaszi kudarcok ellenére egyelőre marad a KRÉTA és a többi állami fejlesztés, pedig már a tavasszal is látszott, hogy a tanárok szívesebben kísérleteznek a piaci alapon működő programokkal Az új tankönyvek körül még mindig vannak viták, több vitás pontja is van például az új történelem tankönyveknek, amiket kötelező jelleggel használnak ötödik és kilencedik osztályban. Az ötödikesek finnugor rokonság helyett hun rokonságról tanulnak.

A héten megjelent a HVG 2021-es középiskolai rangsora is az ország száz legjobb gimnáziumáról, mely több kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat.

Hamis diploma, diploma rekord és keresztféléves felvételi

A héten írtunk Kapus Krisztiánról, aki egy magyar rekorder, ugyanis húsz diplomát szerzett eddig és az elmúlt 28 év alatt most negyedszer lett rekorder. A diplomákat halmozó Krisztián valószínűleg szeret tanulni, de vannak, akik a könnyebb utat választják. A héten érettségi bizonyítványának meghamisítása gyanújával őrizetbe vették a román pénzmosás ellenes hivatal volt vezetőjét. Nem ő az egyetlen, aki hamis bizonyítvánnyal próbálkozott, összegyűjtöttünk néhány esetet az elmúlt évekből. Több százezer forintra büntették a diploma nélkül oktató tanárnőt, aki még 2018-ban egy hamis diplomával jelentkezett az állásra és meg is kapta. A héten elkezdődött a keresztféléves felvételi is, minden fontos tudnivalót itt találtok.

Elkezdődtek az őszi érettségik

A héten elkezdődött az őszi érettségi, de még hét elején utánajártunk, hogy mi a helyzet akkor, ha a vizsgázó igazoltan koronavírus-fertőzött? A 2020-as őszi érettségi rekordszámokat mutat, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak. Fontos olvasói kérdésre is válaszoltunk az érettségivel kapcsolatban, itt nézhetitek meg, hogy mennyi pluszpont jár, ha ugyanabból az idegen nyelvből tesztek nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is? Itt pedig néhány tippet találtok, hogy hogyan éljétek túl ezt az érettségi időszakot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.