A finnugor nyelvrokonságot az új történelemtankönyv csak egy nyelvészek által vallott hipotézisnek állítja be, a hun-magyar folytonosságot és a történelmi mítoszok magját ellenben valóságosnak tartja, és leteszi a garast a kettős honfoglalás tézise mellett, pedig azt a történészek nagy többsége elutasítja - írja a Telex.

Több vitás pontja is van az új történelem tankönyveknek, amiket kötelező jelleggel használnak ötödik és kilencedik osztályban. Január végén elfogadták az új Nemzeti Alaptantervet (NAT) és néhány hónap alatt átírták a tankönyveket, majd pillanatok alatt el is fogadták azokat. Néhány éve már csak állami tankönyvekből lehet tanulni, az iskolák két tankönyvcsalád közül választhatnak, mindkettőt az Oktatási Hivatal fejleszti.

A tananyagfejlesztők ugyanabból a csapatból kerülnek ki, így a párhuzamos könyvek között elég kevés az eltérés. A történelemtankönyvekkel szemben az a fő kritika, hogy azokban egy sor olyan állítás szerepel, amelyekről nincs egyetértés a történettudományban.

“Tankönyvírásnál nagy alázatra van szükség. Olyan arányossággal kell bemutatni az anyagot, ami egy gyerek számára képet ad az általános tudásunkról, és nem egy véleményt hangsúlyoz agyon. Ez a részrehajlás problémája, ebből a könyvből pedig hiányzik a szükséges távolságtartás. Sok szakmai hiba is van benne, ennél sokkal alaposabb lektorálás kellene” - mondta szombaton a tankönyvről folytatott vitán Klaniczay Gábor, az egyik legnevesebb magyar középkortörténész, egyetemi tanár.

A vitát a Történelemtanárok Egylete (TTE) Youtube-on is közvetített éves konferenciáján tartották, ahol egyébként a történelem és politika kapcsolatáról volt főleg szó. A TTE részletes hibajegyzéket is összeállított. A szaktanári szervezet bírálatait ellenfeleik politikai indíttatásúaknak állítják be. A tanyanyagfejlesztők közül csak Szabados György vállalta a részvételt a vitán.