Nem tartja kizártnak az iskolák újbóli bezárását a koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb, ám szükségállapotra nem kell ismét számítani - közölték a testület tagjai.
Keddi sajtójelentések szerint Branislav Tiodorovic járványügyi szakember kifejtette, hogy ha a napi új fertőzöttek száma meghaladja az ötszázat, várhatóan ismét bezárják az iskolákat, ahogyan azt tavasszal is tették. Predrag Kon epidemiológus pedig azt közölte, hogy Szerbiát a múlt héten elérte a járvány harmadik hulláma, és ha nő az esetszám a maszkviselésen túl újabb korlátozásokat hozhatnak, de szükségállapot bevezetésére nem kell számítani.
Ma már írtunk róla, hogy Csehországban szerdától november elsejéig bezárják az általános iskolákat, amelyek a felső tagozaton áttérnek a távoktatásra. Tegnap pedig Szlovákiában jelentették be, hogy visszavonásig bezárnak a sulik.
Mindeközben Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint nálunk nincs szükség változtatásra, "az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez".
Koronavírus ide vagy oda: jövőre nem maradnak el az angol érettségik
Nem maradnak el a jövő nyári angliai érettségik, de kevesebb tananyagból kell majd készülni és három héttel később kezdődnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
