Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Ismét egy olyan olvasói kérdésre válaszolunk, ami sok diákot érdekel a keresztféléves felvételi időszak előtt.
Mennyi pluszpont jár, ha ugyanabból az idegen nyelvből tesztek nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is?
Alap esetben maximum 40 többletpontot kaphattok abban az esetben is, ha több különböző nyelvből szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjaitok összege ezt meghaladná.Hamarosan indul a keresztféléves felvételi, itt olvashattok a legfontosabb szabályokról.
Azonban egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont - ez azt jelenti, hogy ha középfokú és felsőfokú vizsgátok is van egy ugyanazon nyelvből, akkor csak a kedvezőbb esetért kaphattok pontokat. Illetve ha egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontot szintén csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg. Az emelt szintű érettségiért 50 pont jár, ami több, így azt fogják beszámítani.
Ilyen lesz az őszi érettségi földrajzból
Már csak egy hét van hátra az őszi földrajzérettségiig. Ha ti is vizsgáztok ebből a tárgyból, érdemes elolvasnotok, hogy mi vár rátok az írásbelin és a szóbelin. Most összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.