A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is készített egy felmérést, amelyben kikérték az oktatásban dolgozók véleményét a jelenlegi járványkezelésről. Felmérésük szerint tíz oktatásban dolgozó közül több mint hat meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) készített egy online felmérést arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén erre a következtetésre jutott. A PDSZ kérdőívét kitöltő munkavállalók 84,1 százaléka úgy érzi, hogy munkahelyén nem biztosítottak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei. A szakszervezet úgy gondolja, hogy ez alaposan ellentmond Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár állításának, miszerint a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne.
A felmérésből kiderült, hogy a tanárok, oktatásban dolgozók elégedetlenek a kormány rájuk vonatkozó járványügyi intézkedéseivel. A kitöltők az 1-7-ig terjedő skálán - ahol az 1-es a leginkább elégedettlen, a 7-es pedig a legjobban elégedett - átlagosan kettest adtak a kormány járványkezelésére. A válaszadók többsége (40,9 százalék) szerint a kormányzat járványkezelése az oktatási intézményekben elégtelen (1).
A kérdőívet kitöltők 15,8 százaléka jelezte, hogy a COVID-helyzetben volt már karanténban, avagy más jogcímen kellett otthon maradnia – ezek közül mindössze 6,6 százalék kapott 100 százalékos táppénzt, 22,4 százalék teljes illetményt (legtöbb esetben otthonról ellátva feladatait), ugyanakkor a karanténba, táppénzre kényszerült válaszadók több mint fele, 56,6 százaléka 60 százalékos táppénzzel, avagy illetmény nélkül mentesítve (3,1 százalék) maradhatott otthon.
A PDSZ arra is rávilágított, hogy a pedagógusok közel 80 százalékának nem fizetik ki a bekövetkező helyettesítéseket. A kitöltők csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy kifizetik a túlmunkáit, 12 százalék pedig a „néha igen, de jellemzően nem” bizonytalan állapotában kell, hogy dolgozzon.
Mi a helyzet az intézményekben?
A kérdőívet kitöltő tíz tanárból, oktatási intézményben dolgozóból három számolt be arról, hogy fertőződött már meg a felügyelete alatt lévő gyermek vagy diák. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatgyűjtés hetei során előrehaladva egyre többen jelezték, hogy már találkoztak a vírussal az intézményben.
Ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint nincs megfelelő tájékoztatás az intézményben, így képtelenek képet alkotni arról, hogy voltaképpen előfordul-e koronavírusos diák, gyermek a környezetükben. Ez a tájékozatlanság pedig a PDSZ szerint azt eredményezi, hogy nem lehet informált döntést hozni arról, hogy biztonságos-e a munkakörnyezet a dolgozók és a tanulók számára.
A válaszadók több mint 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy intézményükben még a légúti betegség miatt távollevőket sem tesztelték. A kérdőívben azonban így is a kitöltők közel 22 százaléka jelezte, hogy tudomása van olyan kollégáról, aki koronavírussal fertőzött. De a PDSZ-hez beérkezett válaszok arra is rámutattak, hogy az esetek 70 százalékában nem rendelték el törvényszerűen a munkaszerződéstől eltérő módú foglalkoztatást.
A PSZ szerint eddig három tanár halt meg koronavírusban
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) három olyan tanárról tud, akik igazoltan koronavírus-fertőzés következtében haltak meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
