A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérést készített az őszi koronavírus-járvány tanárokra, oktatókra gyakorolt hatásairól. A felmérésből kiderült, hogy az oktatási intézményekben dolgozók háromnegyede nem érzi magát biztonságban a munkahelyén. Azokban az intézményekben pedig, ahol már volt vírusfertőzött tanár vagy oktató, a félelemben dolgozók aránya megközelíti a 80 százalékot.
A megkérdezettek kétharmada érzi úgy, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, felszerelések hiányosak az óvodákban, iskolákban és a szakképzési intézményekben. A PSZ-hez beérkezett véleményekből az is kiderül, hogy fertőtlenítőszerekből van elég, de az oktatásban dolgozók nem kapnak maszkot, plexi védőpajzsot (miközben a versenyszférában adnak ilyet a munkáltatók). A válaszadó tanárok és oktatók több mint 60 százaléka szerint az intézményük által elfogadott eljárásrend nem egyértelmű és nem betartható utasításokat tartalmaz a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatban. Különösen a szociális (1,5 m-es) távolság betartását, a maszkok viselését és az étkeztetésekkel kapcsolatos utasításokat tartják problémásnak.
A felmérést kitöltők 45 százaléka semmilyen módon nem találkozott az intézményén belül fertőzéssel. Ugyanakkor azok a válaszadók, akik fertőzésben érintett intézményben dolgoznak, 83 százalékban nem tartják kielégítőnek azon intézkedéseket, amelyeket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Oktatási Hivatal (OH) hozott. Ez sokkal magasabb arány, mint amennyien nem érzik magukat biztonságban. A PSZ szerint érdemi döntéseket kell hoznia az NNK-nak és az oktatási kormányzatnak, hogy az oktatásban dolgozók bizalmát visszanyerjék a járvány kezelésével kapcsolatban.
A felmérésből az is kiderült, hogy ötből négy tanár vagy oktató szerint rendszeresen tesztelni kellene az oktatási intézmények dolgozóit. A PSZ-hez beérkezett jelzések alapján ezt különösen ott várnák el, ahol a vírus már megjelent, de a megkérdezetettek a járvány terjedésének megfékezésében is fontosnak tartják a folyamatos tesztelést.
Mindemellet a kérdések a oktatás formájára is kitértek. A válaszadók 44 százaléka a hibrid oktatást, 30 százaléka pedig a tantermeni kívüli oktatást részesítené előnyben a jelenlegi oktatási formával szemben. A Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett jelzések alapján sok intézményvezető már elkezdte munkatársai felkészítését egy lehetséges őszi, tantermen kívüli oktatás bevezetésére - egységes felületek kialakításával, módszertani ismeretek bővítésével, illetve digitális tananyagok tárházának kialakításával.
Későn derül ki, hogy a gyereknek már napok óta karanténban kellene lennie
Ha egy iskolában, osztályban fertőzött van, akkor az iskolának meg kell tennie a szükséges lépéseket, de vajon mikor és hogyan derül ki, hogy kinek kell karanténba vonulnia?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
