A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérést készített az őszi koronavírus-járvány tanárokra, oktatókra gyakorolt hatásairól. A felmérésből kiderült, hogy az oktatási intézményekben dolgozók háromnegyede nem érzi magát biztonságban a munkahelyén. Azokban az intézményekben pedig, ahol már volt vírusfertőzött tanár vagy oktató, a félelemben dolgozók aránya megközelíti a 80 százalékot.
A megkérdezettek kétharmada érzi úgy, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, felszerelések hiányosak az óvodákban, iskolákban és a szakképzési intézményekben. A PSZ-hez beérkezett véleményekből az is kiderül, hogy fertőtlenítőszerekből van elég, de az oktatásban dolgozók nem kapnak maszkot, plexi védőpajzsot (miközben a versenyszférában adnak ilyet a munkáltatók). A válaszadó tanárok és oktatók több mint 60 százaléka szerint az intézményük által elfogadott eljárásrend nem egyértelmű és nem betartható utasításokat tartalmaz a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatban. Különösen a szociális (1,5 m-es) távolság betartását, a maszkok viselését és az étkeztetésekkel kapcsolatos utasításokat tartják problémásnak.
A felmérést kitöltők 45 százaléka semmilyen módon nem találkozott az intézményén belül fertőzéssel. Ugyanakkor azok a válaszadók, akik fertőzésben érintett intézményben dolgoznak, 83 százalékban nem tartják kielégítőnek azon intézkedéseket, amelyeket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Oktatási Hivatal (OH) hozott. Ez sokkal magasabb arány, mint amennyien nem érzik magukat biztonságban. A PSZ szerint érdemi döntéseket kell hoznia az NNK-nak és az oktatási kormányzatnak, hogy az oktatásban dolgozók bizalmát visszanyerjék a járvány kezelésével kapcsolatban.
A felmérésből az is kiderült, hogy ötből négy tanár vagy oktató szerint rendszeresen tesztelni kellene az oktatási intézmények dolgozóit. A PSZ-hez beérkezett jelzések alapján ezt különösen ott várnák el, ahol a vírus már megjelent, de a megkérdezetettek a járvány terjedésének megfékezésében is fontosnak tartják a folyamatos tesztelést.
Mindemellet a kérdések a oktatás formájára is kitértek. A válaszadók 44 százaléka a hibrid oktatást, 30 százaléka pedig a tantermeni kívüli oktatást részesítené előnyben a jelenlegi oktatási formával szemben. A Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett jelzések alapján sok intézményvezető már elkezdte munkatársai felkészítését egy lehetséges őszi, tantermen kívüli oktatás bevezetésére - egységes felületek kialakításával, módszertani ismeretek bővítésével, illetve digitális tananyagok tárházának kialakításával.
Későn derül ki, hogy a gyereknek már napok óta karanténban kellene lennie
Ha egy iskolában, osztályban fertőzött van, akkor az iskolának meg kell tennie a szükséges lépéseket, de vajon mikor és hogyan derül ki, hogy kinek kell karanténba vonulnia?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
