Pénteken indul az idei őszi érettségi szezon

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik a 2020/2021-es tanév őszi érettségi időszaka.

  • Eduline/MTI

Idén ősszel 396 intézményben 27 631-en érettségiznek, a lebonyolításban 493 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az érettségizők várhatóan több mint 35 ezer vizsgát tesznek: mintegy 8 600-at emelt, 26 400-at pedig középszinten.

A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 108, emelt szintűt pedig 67 tantárgyból tesznek.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint - a kormány döntése értelmében - előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni.

Azoknak, akik tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtak eleget tenni vizsgakötelezettségüknek, az érettségi pótlása ingyenes. Az előrehozott (69 százalék) és a rendes (14 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a szintemelő (6 százalék), a javító (5 százalék), az ismétlő (4 százalék) és a kiegészítő (2 százalék), valamint a pótló vizsgák (0,1 százalék).

Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak az őszi vizsgákra, itt írtunk bővebben:

Továbbra sem kötelező a maszk - itt vannak az őszi érettségi friss szabályai

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020-as őszi érettségi írásbeli vizsgáira vonatkozó biztonsági intézkedések listáját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.