Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020-as őszi érettségi írásbeli vizsgáira vonatkozó biztonsági intézkedések listáját.
Ezek alapján a vizsgaszervezők feladata annak biztosítása, hogy a vizsgák megkezdése előtt a diákok az épületben ne csoportosuljanak, hanem a legrövidebb úton és idő alatt foglalják el kijelölt helyüket a vizsgateremben. A teremben maximum 10 vizsgázó lehet, valamint biztosítani kell a minimum 1,5 m távolságot is.
A védőmaszk viselése az írásbeli vizsga alatt ajánlott, de nem kötelező. Az érintett iskolaépületekben a belépés általános szabályai érvényesek - írja az Oktatási Hivatal.
A feladatlap csomagokat felbontás előtt és a beszedés után 24 órára el kell zárni. Az írásbeli vizsgadolgozatok beszedésekor fokozottan figyelni kell arra, hogy mindig csak egy vizsgázó adja be a vizsgadolgozatát, a vizsgateremben addig a többi vizsgázónak a helyén kell várakoznia - írják.
Minden vizsgahelyszínen biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt, illetve a javító tanároknál a védőmaszk viselése ajánlott. Viszont kiemelik, a javító tanároknak elektronikusan is lehet továbbítani a dolgozatokat.
Ezen felül majd ügyelni kell arra, hogy majd a megtekintés során ne alakuljanak ki nagyobb csoportosulások, erre megoldás lehet, ha a vizsgadolgozatot beszkennelik és elektronikusan küldik el a vizsgázónak, vagy ha a vizsgázó a vizsgadolgozatot laponként lefényképezi, és utána azonnal elhagyja a megtekintés helyszínét.
Őszi érettségi: hány pontot gyűjthettek a négy fő tárgy írásbeli és szóbeli vizsgáin?
Hány pontot szerezhettek összesen a magyar, a matek, a töri, valamint az idegen nyelvi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgarészein? Mennyiben tér el a pontszámítás közép-, illetve emelt szinten? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
