Őszi érettségi: hány pontot gyűjthettek a négy fő tárgy írásbeli és szóbeli vizsgáin?

Hány pontot szerezhettek összesen a magyar, a matek, a töri, valamint az idegen nyelvi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgarészein? Mennyiben tér el a pontszámítás közép-, illetve emelt szinten? Mutatjuk.

Eduline

A következő táblázatban a középszintű érettségi vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva.

Középszintű vizsga	Írásbeli		Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom	Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont	Műértelmező szövegalkotás: 40 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pont	Összesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
Matematika	I. rész: 30 pont	II. rész: 70	50 pont (csak akkor kell szóbelizni, ha nem sikerül elérni az írásbelin a 25 százalékot)
Történelem	Rövid feladatok: 50 pont	Esszék: 50 pont	50 pont
Idegen nyelv	Olvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 pont	Hallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont	33 pont

Ebben a táblázatban pedig megnézhetitek az emelt szintű érettségik pontjait.

Emelt szintű vizsga	Írásbeli		Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom	Szövegértési és nyelvi-műveltségi feladatsor: 40 pont	Műértelmező és reflektáló szövegalkotás: 50 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pont	Összesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
Matematika	I. rész: 51 pont	II. rész: 64	35 pont
Történelem	Rövid feladatok: 50 pont	Esszék: 50 pont	50 pont
Idegen nyelv	Olvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 pont	Hallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont	30 pont

Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin kaptott pontokat összeadják és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. Azt, hogy pontosan hány százalékkal és milyen osztályzatot kaphattok közép- és emelt szinten, itt nézhetitek meg.

A 2020-as őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Mi történik, ha nem sikerül az előrehozott érettségitek?
Október 16-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel elkezdődik a 2020-as őszi érettségi szezon. Éppen ezért fontos tisztáznunk, hogy mi történik olyankor, ha nem mentek el az előrehozott érettségi vizsgára, vagy ha elmentek, de valamiért nem tudjátok befejezni azt, illetve ha nem sikerül teljesítenetek a követelményeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.