Október 16-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel elkezdődik a 2020-as őszi érettségi szezon. Éppen ezért fontos tisztáznunk, hogy mi történik olyankor, ha nem mentek el az előrehozott érettségi vizsgára, vagy ha elmentek, de valamiért nem tudjátok befejezni azt, illetve ha nem sikerül teljesítenetek a követelményeket.
Első körben fontos tisztázni, hogy mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között. Javító érettségi vizsgát abban az esetben tehettek, ha felróható okból meg sem kezdtétek a vizsgát, vagy megkezdtétek, de nem tudtátok befejezni, illetve ha megkezdtétek azt, de a követelményeknek nem tettetek eleget, ezért sikertelen lett.
A pótló érettségi vizsga pedig az, amikor rajtatok kívülálló okokból meg sem kezdtétek a vizsgát, vagy megkezdtétek, de nem tudtátok befejezni azt. Ilyen fel nem róható oknak tekintendő minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a szándékos vagy gondatlan magatartásotokra - írja az Oktatási Hivatal.
Abban az esetben, ha az előrehozott érettségitek lesz sikertelen, akkor az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában jelentkezhettek. Ekkora a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok. Vagyis például, ha az előrehozott érettségin emelt idegen nyelvi érettségit szerettetek volna tenni, de a pótló- vagy javítóvizsgára történő jelentkezésig meggondoljátok magatokat, és mégis inkább csak középszinten vizsgáznátok, erre is van lehetőségetek.
Azt is fontos tudnotok, hogy ha javító vizsgát tesztek, akkor függetlenül a korábbi eredményektől minden vizsgarészt meg kell ismételnetek. Pótló érettséginél viszont, ha korábban már sikeresen teljesítettetek egy vizsgarészt akkor azt nem kell újból megcsinálnotok. Arról azonban a jelentkezéskor, írásban kell nyilatkoznotok, hogy kéritek-e a már teljesített vizsgarész beszámítását.
Ezekkel a feladatsorokkal készülhettek az őszi érettségikre
Októberben fogtok érettségizni magyarból, matekból, töriből, idegen nyelvből, vagy esetleg valamelyik másik tárgyból? Mutatjuk, hogyan tudtok készülni a vizsgákra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
