Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Amikor megírtuk az idei tanév rendjéről szóló cikkünket, még senki nem gondolta, hogy a tíz hónapból három távoktatással fog eltelni, és hogy sok iskolai esemény elmarad vagy tolódik hónapokkal későbbre.
A 2019/2020-as tanév márpedig a digitális oktatás éve lett 2020-ra, márciusban bezártak az egyetemek, az általános és középiskolák, és az óvodák és bölcsődék is becsukták az ajtóikat. Néhány intézményben működött csak kötelezően felügyelet, egyébként három hónapon át minden foglalkozás online, digitális közegben zajlott - és néhány esetben zajlik még most is, ugyanis az érettségi még nem ért véget mindenki számára, valamint az egyetemi vizsgaidőszak is tart még.
Mindez azzal is járt, hogy sok minden átalakult, vagy leginkább elmaradt. De mi is változott pontosan az elmúlt hónapokban? Az érettségi volt az egyik legnagyobb központi kérdése ennek az időszaknak, amelynek végül csak az írásbeli vizsgáit tartották meg.
Újra bevezetett majd elmaradt előrehozott érettségi
Idén tavasszal újra lehetett volna előrehozott vizsgát tenni természettudományos tantárgyakból is, ez a változás azonban csúszik az őszi vizsgaszezonra, mivel a koronavírus miatt elmaradtak ezek a vizsgák.
A középiskolás évektől ballagás nélkül kellett búcsúzniuk az érettségizőknek, néhány iskola tartotta csak meg az ünnepséget online. A középiskolás végzősökhöz hasonlóan az egyetemisták sem ünnepelhetnek, hiszen diplomaosztók sem lesznek. Ezenkívül elmaradtak az országos kompetenciamérések, a diákolimpiák, felfüggesztették az idei pedagógusminősítést is, és a külföldi nyelvtanulási program sem indul el 2020-ban.
Mielőtt online működésre állt volna át néhány nyelvvizsgaközpont, a tavaszi vizsgákat is törölték - ezzel együtt azonban a másik oldalról könnyítést vezettek be, a bentragadt diplomákat és az idei oklevelet is kiadják nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül. A még nem végzett egyetemisták számára pedig könnyítés, hogy idén nem lesz ösztöndíjas képzésről átsorolás önköltségesre.
A következő tanév sem lesz változástól mentes
Nemzeti alaptanterv, szakképzés, iskolaőrök - elég a három fogalom, amiből máris rengeteg változásra következtethetünk a következő tanévre is. Arról nem is beszélve, hogy a három hónap távoktatás is nyomot hagy maga után. Milyen lesz ezek után az oktatás és hogyan pótolják a kimaradt tananyagot a diákok? A kérdések pedig ezzel sem fogynak el.
Februárban megjelent a módosított Nemzeti Alaptanterv, ami a tervek szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. Az alaptantervhez kapcsolódó szintén módosított kerettantervekről itt olvashattok. De átalakul az egész szakképzési rendszer, valamint 500 iskolában megjelennek az iskolaőrök is - előbbiről itt, utóbbiról pedig itt olvashatjátok a cikkeinket.
Átalakulnak az egyetemek is
Május végén megszületett a parlamenti döntés arról a hat magyar egyetemről, amelyeknek alapítói és fenntartói jogai 2020. augusztus 1-jétől vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. De további intézményeknél is várható átalakulás.
„Az biztos, hogy a szakadék az oktatásban tovább növekedett"
L.Ritók Nórával beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatiról, a távoktatás hatásairól a hátrányos helyzetű diákok családjában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
