„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Amennyiben az órarend engedi, ne a legkorábbi órákra kerüljenek a legnagyobb koncentrációt igénylő dolgozatok és feleletek. A hétfői első óra különösen kedvezőtlen lehet a hétvégi ritmuseltolódás miatt
– írja a Telexen megjelent közös cikkében Simor Péter alváskutató, az ELTE PPK egyetemi docense és Peer Kriszta gyerekpszichológus.
A szakemberek szerint a kamaszok reggeli fáradtsága nem feltétlenül lustaság vagy a rossz alvási szokások következménye. Serdülőkorban ugyanis természetes módon megváltozik a szervezet belső órája, így a fiatalok később álmosodnak el, reggel pedig nehezebben ébrednek fel. A serdülők biológiai ritmusa körülbelül másfél órával tolódik el az esti órák irányába. Emiatt sok középiskolás akkor sem tud korán elaludni, ha másnap időben kell felkelnie. A kutatások szerint a kamaszok jellemzően 6,5-7 órát alszanak, ami másfél-két órával elmarad az ajánlott mennyiségtől.
A tartós alváshiány pedig nemcsak fáradtságot okozhat, hanem a koncentrációt, a döntéshozatalt és az érzelmek szabályozását is megnehezítheti. „A reggeli nehéz ébredést először tünetként és információként kezeljük, ne jellemhibaként” – hangsúlyozzák a szakemberek.
A kilencórás iskolakezdés jelenthetne megoldást
Simor Péter és Peer Kriszta szerint hosszabb távon érdemes lenne a középiskolai tanítás kezdetét reggel kilenc órára áthelyezni. A nemzetközi kutatások alapján a későbbi iskolakezdés növelheti a diákok alvásidejét, csökkentheti a nappali álmosságot, javíthatja a mentális állapotukat, és mérsékelheti a késések, valamint a hiányzások számát. A tanulmányi teljesítmény javulásával kapcsolatos kutatási eredmények ugyanakkor nem teljesen egységesek.
Magyarországon egyelőre nem indult tudományosan megalapozott kísérleti program a későbbi iskolakezdés bevezetésére. A Nekem9 nevű szakértői munkacsoport azonban azt szeretné megvizsgálni, milyen előnyökkel és kihívásokkal járna a kilencórás tanításkezdés.
A szakemberek szerint a változtatás nem feltétlenül igényelne azonnali, országos átalakítást. Első lépésként például a nulladik órák korlátozásával, a nagyobb figyelmet igénylő tantárgyak későbbre helyezésével és a számonkérések tudatosabb időzítésével is lehetne javítani a diákok helyzetén. Úgy fogalmaznak a szakértők, hogy:
A későbbi iskolakezdés nem azt jelenti, hogy kevesebbet várunk tőlük, hanem azt, hogy akkor kérünk figyelmet, tanulást és teljesítményt, amikor az idegrendszerük erre valóban készen áll.
