Hamarosan kezdődnek a szóbeli érettségik, de nem mindenkinek marad el a vizsgája

Az emelt szintűek véget érnek és héten kezdődnek a középszintű szóbeli vizsgák, azonban idén nem mindenkinek kell még egy kört futnia az érettségivel. Nézzük meg újra, kik vehetnek részt ezeken.

  • Eduline

Az idei rendhagyó vizsgák május 21-én délután olasszal értek véget. Az idei érettségik összes javítási útmutatóját és feladatsorát itt nézhetitek meg. De mi lesz a szóbelikkel idén? Kik és mikor felelhetnek szóban?

Magyar Közlöny

Az emelt szintű szóbeli vizsgák ma érnek véget, ezek június 5-én kezdődtek, a tervezett időbeosztás szerint pedig legkésőbb holnapig zárják majd le beérkezett észrevételekkel kapcsolatos kérdéseket és a bírálatokat eljuttatják a vizsgabizottságokhoz. A középszintű vizsgák pedig a héten, június 11-én kezdődnek majd és egészen június 16-ig tartanak majd.

De kik szóbelizhetnek?

Nem kérdés, hogy a középszintű szóbeli vizsgákat meg kell szervezni olyan tárgyak esetén, ahol eleve csak szóbeli vizsgarész lenne. Ha az igazgató úgy dönt, akkor lehet szóbeli ha az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehettek, mentesültetek az írásbeli vizsgarész alól vagy mentesültetek a gyakorlati vizsgarész alól. Illetve akkor is dönthet az igazgató a szóbelik megszervezéséről, ha emelt szintű vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget szeretnétek szerezni vagy emelt szintű célnyelvi vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget szereznétek - áll a rendeletben.

Az eddigi szabályoktól eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani - írják. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi éerettségikből nem kell külön szóbelizni, hogy megkaphassátok a nyelvvizsga-bizonytványotokat. Kiemelik azt is, hogy ha valamiből mégis szóbeliztek, a rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Mi lesz azokkal, akik megbuktak az írásbelin?

A rendelet szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehet. Tehát, ha nincs meg a kettes, de a szóbelivel még meglehet, akkor 12 százalék felett javíthattok idén is egy szóbelivel. Azonban, ha 25 százalék felett vagytok, akkor nem szerveznek szóbeli vizsgákat, az írásbelin szerzett pontszám és jegy lesz a végleges jegyetek.

Ez az érettségi felállás befolyásolja majd a felvételi pontokat?

A pontszámítási rendszer biztosan nem változik. Erről Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára is beszélt korábban. A ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél.

Az, hogy a kialakult helyzet és a speciális érettségi időszak a jelenleg meghatározott előzetes ponthatárokra hogyan hat majd, nem lehet megmondani. Az érettségi eredmények függvényében alakulhat, ugyanis fontos tudni, hogy ezek a pontszámok nincsenek kőbe vésve, a jelentkezők létszámától és pontjaiktól függően változhatnak - így lehetnek magasabbak, de adott esetben alacsonyabbak is. Ha szeretnétek még többet olvasni az idei felvételi eljárásokról, ide kattintva megtehetitek.

Mit történik, ha nem jelentek meg a szóbeli érettségin?

Bár idén teljesen másképp alakult az érettségi, mint ahogyan azt megszoktuk, szóbeli vizsgák lesznek, csak kicsit másképpen, mint idáig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.